Koltai Lajos már nem operatőrként, hanem rendezőként jegyzi magát

2013.02.08.-Koltai-Lajos-előadása-a-Doverben-01

Bárhol dolgoztam a világban, mindig Magyarországot, a magyar és az európai kultúrát képviseltem – mondta Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr és rendező, akit november elején a Nemzet Művésze címmel is kitüntettek.

Nagyon szerettem volna, hogy ez megtörténjen velem, és most megtörtént. Nagyon boldog vagyok. A hétköznapjaim aztán majd nagyon hamar elveszik tőlem ezt az átütő boldogságot, de az a pillanat, az a nap nagyon fontos volt nekem és az egész családomnak

– vallott Koltai Lajos arról, mit jelent számára a Nemzet Művésze cím, amelyet a magyar filmművészet nemzetközi megbecsülése terén nyújtott, kiemelkedően gazdag operatőri életműve elismeréséért kapott.

Amennyiben az életművemért kaptam, nyilvánvaló, hogy az operatőri munkám áll az első helyen. Ebben a pillanatban én most rendezőként dolgozom, rendezőként jegyzem magam és rendezőként jegyez a világ

– mondta. Ha adódna még lehetőség arra, hogy közös filmet készítsen Szabó István rendezővel (Mephisto, Redl ezredes, A napfény íze), akkor szívesen dolgozna “vele, de csakis vele” operatőrként.

Koltai Lajos bárhol dolgozott a világban, mindig Magyarországot, a magyar és az európai kultúrát képviselte. Ezzel kapcsolatban felidézte azt is, hogy a többek között Meryl Streep szereplésével készült Este című filmje amerikai forgatásakor valaki úgy fogalmazott,

itt van nekünk Lajos, az európai ajándék.

Az Oscar-díjas Mephisto operatőreként és a Sorstalanság rendezőjeként is ismert filmes jelenleg hat projekten dolgozik. A legfontosabb produkciónak a magyar gyökerekkel rendelkező amerikai írónő, Julie Orringer Láthatatlan híd című regényének filmátiratát nevezte, amelynek már kész a forgatókönyve, azonban finanszírozási problémák miatt egyelőre nem halad a megvalósítása.

Hasonló a helyzet a Germanus Gyula keletkutató és felesége 1929-32-es indiai élményeit dokumentáló Bengáli tűz című mű filmváltozatával, amely teljes egészében Indiában játszódna. Szintén megfilmesítésre vár, de Csaplár Vilmos tollából már elkészült a szinopszisa Fejes Endre Szerelemről bolond éjszakán című utolsó írásának. Itt jelenleg jogi kérdések nehezítik a továbblépést – mondta Koltai Lajos, aki emellett több “régen hurcolt” amerikai történeten is dolgozik.

Koltai Kamondi Zoltán felkérésére kreatív producerként vett részt a márciusban elhunyt rendező Halj már meg! című utolsó filmjének elkészítésében, amelyet digitális technológiával rögzítettek. A napokban volt a film első vetítése színészeknek, és úgy tapasztalta, hogy az általában a digitális technológia rovására írt hibák – túl éles, természetellenesen szép kép – egyáltalán nem látszottak a mozivásznon.

Ebben a pillanatban most úgy gondolkodom, hogy nem csinálnám feltétlenül hagyományos filmre a következő alkotásom.

A Szabó Istvánnal közös filmjeik készítésekor többször előfordult, hogy egyszerűen rossz pillanatban futott ki a film, így örökre lemaradtak egy-egy fontos momentumról, arcváltozásról, mozdulatról.

Ebből olyan tragédiák voltak, hogy az Istvánt nem lehetett megnyugtatni utána. Egy színész egyszer képes valamire, általában ismételni nem nagyon tudnak a legnagyobbak se.

Az új technológiának hála mindettől most mentesülni lehet és ez szabadságot ad a rendező és az operatőr kezébe is.

A magyar film jelenlegi helyzetével kapcsolatban elmondta: a szakma legnagyobb problémája mindig az volt, hogy bár tehetség és kedv volt, pénz nem. A mostani finanszírozási rendszerben azonban ez megváltozott, soha nem volt még ennyi pénz magyar filmre. Ráadásul sok a tehetséges fiatal és nem csak azok jutnak lehetőséghez, akik filmes diplomát szereztek.

Elég jó pályán van most a magyar film, a Saul fia átütő siker volt és más alkotások is szép számmal kaptak díjakat fontos fesztiválokon – fűzte hozzá Koltai Lajos, aki szerint idővel elválik, hogy lesznek-e olyan emblematikus alkotások, amelyekre évtizedek múltán is úgy fognak emlékezni az emberek, mint például a 1970-80-as évek nagy magyar filmjeire.