Elhunyt Jobst Kázmér

jobst-kazmer

Életének 92. évében meghalt Jobst Kázmér, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a celluláris klinikai kémia nemzetközi hírű kutatója.

A klinikai laboratóriumi diagnosztika iskolateremtő professzoraként tisztelt tudós, aki elsősorban a sejtmag szubmikroszkopikus morfológiájában elért eredményeivel vált széles körben ismertté november 5-én halt meg.

Jobst Kázmér nevéhez fűződik a klinikai kémia önálló tudományágként való megteremtése Magyarországon. Kutatótársai, tanítványai a természettudományos alapokon nyugvó klinikai kutatás olyan kiváló képviselőjeként tekintenek rá, akinek személyisége sokak számára volt meghatározó jelentőségű későbbi tudományos pályájuk szempontjából. Létrehozta hazánkban a régi klinikai laboratóriumi eszközök, műszerek és könyvek első, ma már védett muzeális gyűjteményét, amely a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán tekinthető meg.

Jobst Kázmér 1924-ben született Pécsett. 1946-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karát is. 1956-ban kórbonctan-kórszövettanból, 1959-ben laboratóriumi vizsgálatokból szerzett szakképesítést. Tudományos és oktatói pályája a baranyai megyeszékhellyel fonódott össze. A Pécsi Orvostudományi Egyetemnek 1974-ben lett professzora. 1973-tól hat éven keresztül az intézmény tudományos rektorhelyetteseként dolgozott. Akadémikussá 1982-ben választották meg, majd 1990-ben az MTA rendes tagja lett. A Magyar Tudományos Akadémián – 1990 és 1995 között az MTA Orvostudományi Osztály elnökeként – aktív tudományszervezői munkát végzett.

Eredményeit mintegy kétszáz publikációban adta közre, a fő művének tartott Kemodiagnosztika 1985-ben jelent meg. Számos magyar és nemzetközi társaság tagja volt, tíz éven keresztül, 1984-től 1993-ig a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnöke volt, 1998-ban a társaság örökös tiszteletbeli elnökévé választották.

Munkásságát számos kitüntetéssel, egyebek mellett Széchenyi-díjjal, Batthyány-Strattmann-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével is elismerték. Két éve az MTA Elnöksége neki adományozta az Akadémiai Aranyérmet a sejtmag örökítő anyagának szöveti struktúrája és kémiai tulajdonságai terén végzett több évtizedes nemzetközileg is elismert kutatómunkájáért, a modern hazai laboratóriumi diagnosztika megteremtéséért, az egészségügyi ellátásban, a tudományszervezésben és az oktatásban hosszú évtizedeken át végzett kiemelkedő tevékenységéért.