Harminc asszony elfenekelte a plébánost

running-priest

Furcsa történetek a XX. századból magyar sajtócikkek alapján – 1926

január, Hollandia – Egy bájos nő megismerkedett egy elegáns férfival a Holland gyarmatokon. Később levélben mélyítették el szerelmüket, majd úgy döntöttek, összeházasodnak. Hogy az utazás költségeit megspórolják, a férfi egy kesztyűt küldött maga helyett az oltár elé, amely ugyan nem tudott helyette igent mondani, de a pap így is hivatalosnak tekintette az esküvőt.

január, Magyarország – Feljelentések sokasága árasztotta el a budapesti rendőrséget, mert közkedvelt szórakozássá vált, hogy az utca és a villamos forgatagában éles ollókkal átszabták az elegáns hölgyek ruháját. Egy huncut rendőr véleménye szerint úgy lehetne védekezni a titokzatos szabók ellen, ha a divat az összevagdosott ruhák irányába haladna.

január, Románia – A hűvös téli reggelen, Targoviste főterén bankba igyekezett a férfi, hogy lejre váltson egy ezerdolláros bankjegyet. A pénz felét mindjárt meg is kapta, viszont a másik felét a bankjegy vizsgálatáig visszatartották. Nem véletlenül. Kiderült, hogy a pénz hamis, és az első felét is visszafizettették vele. A férfi nem értette, hogy hozhatták ilyen helyzetbe az amerikai rokonok, de amint megvilágosodott, magához ragadta súlyos sétabotját, és fölkereste a férfit, akivel a pénzt küldték.

február, Bulgária – Borisz király a napokban ünnepelte születésnapját. A nagy lakoma és mulatság közepette úgy gondolta, nem ünnep az ünnep, ha annak csúcspontján, uralkodóhoz méltóan nem ítélkezhet emberi életek felett. Ezért úgy döntött, hogy azokat a személyeket, akiket államellenes cselekedet miatt ítéltek halálra, szabadon engedi, hátha a gesztus megszeretteti velük az országot.

február, Japán – Egy férfi és egy nő két tanút hívatott, barátot és barátnőt, hogy jelenlétükben elfogyasszanak egy-egy csésze teát, és kijelentsék, hogy mától férj és feleség kívánnak lenni. És ezzel kérésük teljesült. A rövid szertartás után a két tanú is kapott egy-egy teát, s mikor szájukhoz emelték a csészét, felettébb pajkosan néztek egymás szemébe.

február, Franciaország – A Párizstól nem messze fekvő, Bombon nevű kisváros utcáján sétáló férfi egyszer csak arra lett figyelmes, hogy a plébános a derekára emelt reverendában, eszeveszett tempóban rohan ki a templomból, majd néhány lépéssel utána vagy harminc asszony. A plébános előnye egyre fogyott, mígnem rávetették magukat az asszonyok, és úgy elverték, hogy percekig mozdulni sem bírt. A tátott szájjal ledermedt férfinak ideje sem volt megkérdezni, hogy de miért. Este a kocsmában tudta meg, hogy a plébános új barátjáért kapta a verést; az ördöggel cimborált.

március, Dél-Afrika – Egy struccfarmtulajdonos egyéves fiacskája különös vonzalmat mutatott a futómadarak iránt. Az apja egy nap a strucc hátára ültette. Az ijedt jószág először ide-oda rohangált, hogy elveszítse a puttonyt, de a kisfiú ettől még hangosabban kacagott. A végén a strucc adta be a derekát, és attól kezdve a fiú minden nap vihorászva vágtázott vele az udvarban egy jó fél órát.

március, Lengyelország – Varsó egyik legforgalmasabb helyén szerelték fel a próbamegafont, amelyen keresztül friss hírekkel, tőzsdei információkkal és reklámokkal árasztják majd el a lakosságot. A próba jól sikerült, elkezdhették a városban a megafonhálózat kiépítését. Az egyik szakember úgy nyilatkozott, hogy amikor a megafon megszólalt, még egy süket bácsika is fölkapta a fejét.

1926. március, Tibet – Az eddig európai ember előtt elzárt világban Lhassa városát technikusok és mérnökök árasztották el, távírót és telefont szereltek be, a soron következő pedig a villanyvilágítás vezetékelése. A tibeti emberek nagyon megkedvelték a telefont, a lámák minden alkalmat megragadtak, hogy kezükbe vehessék a kagylót, így aztán végképp nem kellett a lakhelyükről kimozdulni, még a Dalai Láma is telefonon tartott kapcsolatot a hívekkel.