40 éves a Rubik-kocka

rubik

Negyven éve, 1976. október 28-án kapott szabadalmi engedélyt Rubik Ernő találmánya, amely világméretű játékőrületet indított el.

 


Rubik Ernő 1944. július 13-án született, apja a repülőgép-tervező Rubik Ernő volt. A műszaki egyetem építészmérnöki karának elvégzése után az Iparművészeti Főiskolán tanult belsőépítészetet. Ezt követően építész-tervezőként dolgozott, és tanított az Iparművészeti Főiskolán.


A térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő, oktatási segédeszköznek szánt szerkezetét 1974 tavaszán tervezte meg.A fakocka széleire csupán azért ragasztott színes papírlapokat, hogy egyszerűbben lehessen követni, melyik kis kocka hová kerül. Az oldalanként 3×3-as elrendezésben kilenc négyzetet tartalmazó kocka oldallapjai más-más színűek, és három tengely körül forgathatók el. Gyorsan kiderült, hogy a tanszer játéknak is igen szórakoztató, így a terveket 1975-ben benyújtotta a szabadalmi hivatalhoz, s 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, térbeli logikai játék néven megkapta a szabadalmi oltalmat.
A kocka diadalútja azonban még nem kezdődött el, ehhez át kellett verekednie magát a bürokrácia útvesztőjén. Találmányát már 1975 márciusában átadta hasznosításra a Politechnika Ipari Szövetkezetnek, de a gyártás csak két évvel később kezdődött meg. A kockában az Országos Pedagógiai Intézet oktatási segédeszközként nem látott fantáziát, az 1978-as BNV-n ugyan elnyerte a Kulturális Minisztérium nívódíját, de a Nürnbergi Játékvásáron észrevétlen maradt.
1979-ben aztán cikket írt róla az Observer című brit lap, majd felkerült a világ egyik vezető matematikai szaklapja, a The Mathematical Intelligencer címlapjára. A játékosok is felfedezték, a bűvös kockát nagy tételben kezdték gyártani, és külföldön is terjesztették.
A Rubik’s Cube (Rubik-kocka) 1980–81-ben több országban az év játéka lett, 1981-ben bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe, 2014-ben beválasztották az amerikai Játékok Dicsőségcsarnokába.
A kocka más mértani test (piramis, dodekaéder) alakú változatát is kitalálták, aranyból is kirakták, létezik – többek közt – egycentis élű és digitális változatban is, de a legizgalmasabb feladat a hagyományos kocka kirakása maradt.

Az 1982-ben Budapesten megrendezett első Rubik-kocka-világbajnokságot még 22,95 másodperces világcsúccsal nyerték meg, ma a legjobbak átlagosan 7–8 másodperc alatt forgatják ki, a jelenlegi csúcstartó, az amerikai Lucas Etter 2015-ben 4,9 másodperc alatt tekerte egymás mellé a színeket. A vakon kirakás kategóriában 21,05 másodperc, a félkezes kirakásban 6,88 másodperc a világcsúcs, lábbal eddig leggyorsabban 20,57 másodperc alatt oldották meg a feladatot. A versengésbe emellett fél lábon állós, egy légvételes, víz alatti kirakós és egyéb extrém kategóriákban is be lehet szállni, sőt még robotokat is be lehet nevezni.
A matematikai rejtélyt, a kirakási lépések minimális számát csak három évtized után, 2010-ben fejtették meg: az összekevert kocka legfeljebb húsz lépésből kirakható. A bizonyításhoz több mint 43 trillió lehetséges kezdőállásból kiindulva jutottak el, úgy, hogy a kezdőállásokat 2,2 milliárd csoportba osztották (csoportonként 20 milliárd pozícióval), a csoportok számát – szűrésekkel – 56 millióra csökkentették, szuperszámítógépekbe táplálták, és kijött a „szám”. A kombinációk többsége egyébként 15–19 lépésből is kirakható.
A Rubik-kocka a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé, sőt kultusztárggyá vált, filmekben jelent meg a szereplők magas intelligenciájának igazolására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, slágert írtak róla, és jogvitát is kavart.
2014 áprilisában az egyesült államokbeli Jersey Cityben Beyond Rubik’s Cube (Túl a Rubik-kockán) címmel vándorkiállítás indult útjára, amely hét év alatt – Budapestet is érintve – körbejárja a Földet, legutóbb Észak-Karolinában volt látható. A kiállítás interaktív és digitális attrakciók sorával reprezentálja a kockában testet öltött kreatív gondolkodást. A Rubik-kocka a riói olimpián is győzelemre segítette a legjobb látogatóközpontnak választott magyar pavilont.
Folynak az előkészületei a Rubik-kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ létrehozásának. A 2012-es szándéknyilatkozat szerint a Rubik-kockát formázó múzeumot a Rákóczi híd budai hídfőjénél építették volna meg, jelenleg egy új látványtervvel és helyszínnel számoló tervpályázat előkészítése zajlik.
A Rubik-kockához hasonló nehézségű feladványt kell megoldania az Európai Unió Bíróságának is, hogy pontot tegyen a találmánnyal kapcsolatos jogvita végére. Rubik Ernő kockájának nemzetközi jogai és védjegye a brit Seven Towns cég birtokában van, amely a színes négyzetekből álló négyzetrácsos formát 1999-ben védjegyként jegyeztette be. A Simba Toys német játékgyártó vállalat 2006-ban megtámadta a kockát kisajátító védjegyet, és bíróságra ment. Az uniós Törvényszék 2014-ben első fokon a brit cégnek, a másodfokú döntést előkészítő főtanácsnok 2016 májusában a németnek adott igazat, a végleges döntés mostanában esedékes.