Miért olyan nagy jelentőségű az idei fizikai Nobel-díj?

boszorkanyvonat

Az anyag = esemény

Írta: Kiss J. Zoltán független kvantumenergia-kutató

A 2016. évi és a napokban kiosztott fizikai Nobel-díj azért nagyon fontos a jövő fizikája szempontjából, mert végre valakik ki merték mondani, hogy a változás az az anyag (eddig ismeretlen) állapota!

Mondhatnánk ezt fordítva is, mégpedig úgy hogy az anyag az maga a változás állapota! De ehhez a hivatalos fizikának még nagy levegőt kellene vennie.

A topológia többszöri belekeverése a hírbe, már így is jelentősen megzavarja a díj valódi tartalmának hétköznapi értelmezést, mert honnan tudná a mindennapok embere, hogy

az anyag topológiai fázisainak és a topológiai fázisok átalakulásainak elméleti felfedezése

mit is jelent. Pedig egyszerűen azt jelenti, hogy az anyag változik, illetve azt, hogy a változás maga az anyag.

Az, hogy a kísérleteket szupravezetőkön, szuper folyékony, valamint szuper vékony mágneses anyagokon – azaz az anyag nem szokványos állapotain végezték – semmit nem változtat a lényegen: folyamatos változást mértek. Én magam úgy fogalmazom, hogy eseményt!

A szupra állapotra pedig azért volt szükség, mert abszolút nulla közeli hőmérsékleti értékeken az elektronfolyamat-intenzitás nagyon kis értékű és ez nemcsak megkönnyíti, de a mérést teszi egyáltalán lehetővé.

Az, hogy a változásról a tudósok azt mondják, hogy az egyfajta egység egész számú többszöröseként változik, az nem a változás jellemzője, hanem a mérőeszközé. Az idő az folytonos és egy változás/esemény nem lehet az időben ugrásszerű, legfeljebb különböző intenzitású. Az energiakvantum pedig nem egyfajta energiaporciót jelöl, hanem az elektronfolyamatok kvantum impulzusát, azok végtelen intenzitás-variációjában.

A hivatalos nézet nem tud elszakadni a részecske szemlélettől. Emiatt értékeli a most kimért és méltán díjazott természetes változás/folyamat/esemény állapotot különlegesnek illetve emiatt porciózza azt.

Pedig a folyamat/esemény szemlélet bázisán definiálni lehet a gravitációt, a teret és az anyagot is, ami nemcsak a számítástechnikát, de mást, köztük az energetikát is megváltoztatná. És itt az első kísérleti bizonyíték is, csak ne szaladjon mellékvágányra!



  • Nyikhaj istenke

    Ez roppant jól hangzik, emészteni kell. Kb azt jelenti, hogy amit az anyagról tudunk, az olyan, mintha egy fotó alapján akarnánk leírni egy emberi életet?

    • Zoltan J Kiss

      Eszközök, tárgyak, részecskék nem az időn kívül, hanem időben léteznek. Az idő azonban ezekre csak akkor definiálható, ha esemény van.
      A proton (folyamat) becsült élettartama például sok-sok millárd évnyi, a bozon (folyamatoké) pedig a másodperc kis-kis töredéke – a mi földi téridőnkben mérve. Az elsőre azt mondja a fizika hogy stabil, a másodikra pedig azt, hogy impulzus. De a kettő között elvileg semmi különbség nincs. Mindkettő egy-egy esemény. A különbség az intenzitásban van.
      Az anyagminőségek között is – sok más tényező mellett – az intenzitásban van az alapvető különbség.
      ((Az asztal is egy esemény – és élettartama is van, akármilyen anyagból is készült – csak a mi téridőnkben mérve az “asztal-esemény” intenzitása rendkívül kicsi ezért úgy tekintünk rá mint egy tárgyra.))
      A hasonlata kiváló. Csupán annyi kieglszítéssel, hogy az élet időtartama az a fotó készítésének idejéval mérendő össze.
      Bocsánat a megkésett válaszért, csak most vettem észre a bejegyzését.
      Üdv

      • Nyikhaj istenke

        Az lesz a szép elmélet, ami ebből mechanikát és kémiát csinál. Van még kutatnivaló errefelé.

        • Zoltan J Kiss

          Ettől sem Newtont sem Mengyelejevet, sem Max Planckot sem Teslát nem kell majd átírnunk. Ami remélhetőleg változni fog, az az energia forrásaink és energia termlésünk – és persze amí amúgy is folyamatosan változik – a számítástechnikánk. Üdv

  • Parfétorta

    Nem, ez inkább olyan, mint amikor egy ütődött fizikusnak képzeli magát.

  • Zoltan J Kiss

    Legszebb magyarázó példaként a modern kori számítógépes adattárolás hozható.
    Elgondolkodtál már azon, hogyan tudja a számítógéped vagy a beléje dugott pici adattároló eszközöd azt a rengeteg információt amit ráviszel elraktározni?
    A mostani Nobel díj erről is szól:
    Minden egyes jel és adat az eszközödbe beépített Szilícium folyamat párhuzamos elemi ciklusait változtatja. Ha leütsz például egy s betűt az egy s betűnek megfelelő módosítást végez. Ha egy önfeledt kacagás videóját másolod be, akkor annak minden jele a kacagásnak megfelelően módosít.
    A Szilícium folyamat párhuzamos elemi ciklusainak élettartama sok-sok milliárd év – a mi időszámításunkban. Így aztán ha az adataidat vagy a videódat bármikor megnézed, az s betűt meg a többit ugyanúgy fogja kiadni, a kacagást ugyanúgy fogja lejátszani mint ahogyan betetted, mert a folyamata a jel bevitel óta a módosításodnak megfelelően zajlik – feltéve persze, hogy ezt több milliárd éven belül teszed!
    A változtatásaid variációja végtelen nagy az adathordozód kapacitása pedig a beépített Szilícium folyamat mennyiségétől, az eszközöd „nagyságától” függ.
    A Szilícium folyamat erre a funkcióra kivételesen alkalmas, mert anélkül ad a módosításokra lehetőséget, hogy közben maga az alapfolyamata elváltozást szenvedne.