Világhírű zenész-karmester vezényletével áll színpadra a Pannon Filharmonikusok

jonathan-cohen

Karmester, csellista és billentyűhangszeres egyszerre. Facebook oldalán magát karmesternek nevezi. A nemzetközi sajtó barokk-specialistaként kezdi emlegetni. Rengeteget koncertezik mind karmesterként, mind zenészként, sőt, néha egy előadás keretében több funkcióban is színpadra lép. Fiatal kora ellenére hihetetlen sokoldalúság és zsenialitás jellemzi. Ő Jonathan Cohen.

Teljes átéléssel adja át magát a zenének, akár karmesterként, akár zenészként lép a színpadra. Zenei játékát virtuozitás jellemzi, újhullámos előadó, aki egyaránt otthon van a régi és a modern hangszerek megszólaltatásában. Naptára hosszú évekre előre tele van, már a 2018/19 idényre is bőven vannak lekötött időpontjai. Híres zenekarok, fesztiválok versengenek érte, és hívják meg vendégszerepelni.

Egyik kedvenc stílusa a barokk,

azon belül is az opera és a klasszikus szimfónia állnak közel hozzá. Október 13-án a barokk zene valódi esszenciáját ismerheti meg a közönség. A régizene specialistájaként számon tartott világhírű karmester, Jonathan Cohen vezénylésével a korszak legjelentősebb képviselőinek műveit adja elő a Pannon Filharmonikusok. Tovább növeli az esemény különlegességét, hogy mindez nem egy fesztiválon történik, hanem a Pannon Filharmonikusok koncertjén (Pécs, Kodály központ, okt 13. 19 óra).

Csak néhány hely és produkció

Jonathan Cohen karmesterként, csellistaként és billentyűs hangszeresként egyaránt kiemelkedő képviselője a fiatal angol muzsikusgenerációnak. Otthonosan mozog a barokk opera, klasszikus szimfónia és a kamarazene világában. Az Arcangelo együttes vezetőjeként és a Les Arts Florissants másodkarmestereként figyelemreméltó pályát futott be. A William Christie együtteséhez fűződő kapcsolatának köszönhetően az Arcangelo mellett vezényelte a Les Arts Florissants számos produkcióját is. A historikus együtteseken kívül azonban koncertezik a Hong Kong-i Városi Kamarazenekarral, a St. Paul Chamber Orchestrával, a Tatárföldi Állami Szimfonikus Zenekarral, a Royal Scottish National Orchestrával és a Svéd Rádió Szimfonikus Zenekarával is. Saját együttesével és a Mahler Kamarazenekarral nagy sikerű hangversenyeket dirigált az Aix-en-Provence-i, az Edingburghi, az Aldeburghi és a Luzerni Fesztiválon, vezényelte a Budapesti Fesztiválzenekart, az Angol Kamarazenekart és az Academy of Saint Martin in the Fields kamarazenekart. A Glyndebourne-i Operafesztiválon a Figaro házassága és a Poppea megkoronázása, valamint a Hippolyte és Aricie produkcióit irányította.

A művész ezt nyilatkozta Magyarországról, korábbi magyarországi útjairól:

Hosszú távra visszanyúló zenei kapcsolat fűz Magyarországhoz. Sok muzsikus barátom van Magyarországról, akiket csodálok és tisztelek, velük gyakran dolgoztam együtt az évek folyamán. Szerettem a Kaposfeszten játszani, valamint a Budapesti Tavaszi Fesztiválon és most az új budapesti Fesztiválakadémián. Szeretek együttműködni a Budapesti Fesztiválzenekarral a barokk sorozatukban, fiatal csellistaként pedig gyakran játszottam olyan magyar mesterekkel, mint Sebők György és Rados Ferenc. Magyarország egyedi zenei örökséggel rendelkezik, a magyar kultúrát igen gazdagnak és tiszteletreméltónak tartom, így a közönség is zabolátlan szenvedéllyel és lelkesedéssel élvezheti a zenét, mely megjutalmazza és energiával tölti fel a zenészt. Nagyon várom a találkozást a Pannon Filharmonikusokkal.

Cohen gyakran ad elő barokk operát. A Cambridge-i Egyetemen, ahol tanult, tapasztalatokat gyűjtött az előadó-művészeti gyakorlat terén.

Úgy vettem észre, hogy az ottani felfogás szerint a történelmi háttér és a zenetörténet megértésére helyezték a hangsúlyt, hatalmas könyvtári forrással, kéziratokkal és az odaadó egyetemi tanárokkal.

– nyilatkozta egy interjúban.  A hallgatók részéről is nagy volt a lelkesedés a kísérletezés iránt. Összegyűjtöttek pár énekest (kiváló brit énekkari hagyományok álltak rendelkezésükre), valamint néhány régi hangszert a zenetanszékről és például összeállítottak egy koncertet egy ritka Cavalli oratóriumról. Ez bevált módszere volt annak, hogy kutassanak és életre keltsék érdeklődésük tárgyát. Mint csellista, Londonban kezdett játszani barokk zenekarokkal, majd ettől kezdve később karmesterként segédkezett Händel és Monteverdi operák színrevitelénél, és ekkor bemutatták William Christie mesternek.

Pécsett Bach III. D-dúr szvitjét, BWV 1068, Teleman D-dúr fuvolaversenyét és Händel Apollón és Daphné dramatikus kantátáját fogja vezényelni, a Barokk esszencia megnevezésű koncerten. Egy korábbi interjúban arról kérdezték, hogy ezek a művek miért tekinthetőek a barokk zene esszenciájának.

Bach, Händel és Telemann, a zenetörténet három legnagyobb zeneszerzői és nem csupán a barokk zenét tekintve. Három igen egyedi stílusú zeneszerző, sikeresen megtalálta az útját annak, hogy elvegyítsék koruk erős európai trendjeit: olasz, francia és német stílusok, a maguk egyéni hangvételével és összetettségével. Mondhatjuk, hogy ez a német hármas alátámasztotta és formába öntötte a nyugati zenei tradíciókat. Mindegyik zeneszerző egymástól kissé különböző esszenciát képvisel. Bach szvitje magasztos, Telemann kantátája ékesszóló és bájos, Händel kantátája pedig drámai. Ez a pasztorális kantáta, Apollón és Daphné, egy tökéletes példája a barokk megszállottságnak a klasszikus legenda iránt. Az ellenséges Apollón megpróbálja elcsábítani Daphnét, de mindez rosszul végződik.