Mi lehet a varjúhús legjobb fűszere?

bundesarchiv_bild_183-s1213

Furcsa történetek a XX. századból magyar sajtócikkek alapján – 1917 – a képen egy kilőtt angol tank a francia Cambrai város mellett.

január, Hollandia – Amszterdamban közel tízezer ember élt gyémántcsiszolásból. A speciális mesterség űzői a háborúnak köszönhetően sorra vesztették el munkájukat. Az országba nem gyémánt érkezett, hanem, a német csempészektől tartva, grammonként jött a drága gyapjú, kaucsuk és gumiáru, amelyekhez túl finomak voltak a gyémántcsiszolók kezei.

január, Svájc – Az olasz és francia csapatok megfáradt katonáinak téli táborokat építettek Svájc déli határainál. A svájciak erre mozgósították a hadsereget, merthogy egy ilyen pazar levegőjű téli táborban jól kipihent sereg napok alatt lerohanhatja az országot, és nem marad más Svájc semlegességéből, csak néhány tábla csoki, húsz deka sajt, és egy ágyúlövéstől elakadt óramű.

január, USA – A földművelésüggyel foglalkozó állami vezetők újra kísérletet indítottak a fűből készítendő újságpapír előállítására. Mexikó határán rátaláltak egy fűfélére, amelynek cellulózban gazdag rostjai kivált alkalmasnak látszottak a papírkészítésre. A kísérleteket azonban rövid időre leállították, mert az első nagyobb fűszállítmány egy tehenészetben kötött ki.

február, Magyarország – A nagyváradi polgármester-helyettes nagy mennyiségű kukoricát rendelt a város számára, hogy azt libák tömésére és hizlalására használhassák, merthogy a zsidó hitközségnek feltétlenül libazsírra volt szüksége. Amíg a kukorica megérkezett, a libák jól megtornáztatták izmaikat, mert tömés után a totyogva fulladozás várt a baromficsapatra.

február, Németország – A német szabadalmi hivatal közleményt juttatott el az ország lakosságához, amelyben arról számolt be, hogy a háború ideje alatt is folyik a feltalálók munkája, és a szabadalmak bejegyzése, mind külföldi, mind hazai részről. Azok a feltalálók, akik mégsem kapnak találmányukra szabadalmat, ne a háborúban keressék az okát.

február, Oroszország – Harctér és hátország, síkságok és bokros mezők, mindenütt ott feszült a háború idegszála, a telefonvezeték. Mindezt az állatvilág sem nézte jó szemmel, madarak és rágcsálók helyeztek el kisebb-nagyobb szünetjeleket az információ-áradatban. Sőt, egyes állatok életében a mézesmadzag szerepét töltötte be a telefonvezeték.

március, Ausztria – A bécsi hatóságok lőszerrel segítették a vadászokat, hogy a határban céltalanul röpködő, és a szántásban idétlenül billegő varjúállományt bekapcsolják a népélelmezésbe, mert a varjú húsa jóízű és tápláló. Ezzel együtt megindult a varjúreceptek gyártása, s a szakácsok egymást túllicitálva esküdöztek, hogy a majoránna, a bors vagy a szerecsendió a varjúhús alapfűszere.

március, Skandinávia – Az északi országok először a hasukon keresztül néztek szembe a háború következményeivel. Nem maradt más választásuk, a paradicsomot használták univerzális tartósítószernek. Azzal együtt, hogy minden tartósított étel paradicsomos lett, jó esély volt arra, hogy egekbe szökjön a paradicsom ára. Utálni a drágán megvett kaját még az étel szempontjából is megalázó.

március, Mexikó – Miközben az oroszok telefonvezetékeit egerek és patkányok rágták, harkályok kopácsolták, a németek már a második drótnélküli távíróállomást létesítették Mexikóban, s tartották rajta keresztül a kapcsolatot Németországgal. Nem egyszer elhangzott az éterben a mondat: Te, Hans, én az életben még nem ettem ilyen finom chilis babot!