Boldogságtérkép vagy depigráf?


Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke és Prof. Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője sajtótájékoztatón mutatta be a Boldogságtérképet, amihez hasonló kutatás még nem készült Magyarországon. A részletes felmérés rávilágít, hogy hazánk különböző régióiban és városaiban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és az milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal, vagy éppen az iskolázottsággal. 

Elkészült Magyarország boldogságtérképe, amely szerint többek között a nők, a kistelepüléseken élők, a 30-50 év közöttiek, a családosok és diplomás nyugat-magyarországiak a legboldogabbak.

Magyarországon először készült olyan kutatás, amely megmutatja, hogy a különböző régiókban és városokban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és ez milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal vagy éppen az iskolázottsággal.

A kutatás egyik célja az volt, hogy láthatóvá váljon, melyek azok a térségek, ahol boldogabbak vagy kevésbé boldogok az emberek, hogy aztán célzott kezdeményezésekkel lehessen segíteni ott, ahol erre a legnagyobb szükség van – emelte ki Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke, a kutatás kezdeményezője a program budapesti sajtótájékoztatóján kedden.

Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője, a felmérés szakmai irányítója elmondta, hogy a kutatással ki akarták deríteni, milyen széles skálán mozog a magyar lakosság boldogságszintje és ez milyen összefüggésben van a demográfiai és a pszichológiai tényezőkkel.

A térkép tehát a boldogság eléréséhez és megtartásához szükséges képességek közötti párhuzamok segítségével mutatja meg, hogy hol és mennyire boldogok a magyarok – fűzte hozzá.

boldogsag

Elmondta, hogy a kutatásban részt vevő nők mindenhol boldogabbnak vallották magukat, de az is látszik, hogy minél kisebb egy település, annál derűsebben látják a világot a lakói, illetve, hogy a magyarok 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a mentális egészség csúcsán vannak. Boldogabbak a diplomások, a nyugat-magyarországiak, illetve azok, akik hatékonyan kezelik a stresszhelyzeteket és az átlagosnál jobb képességekkel rendelkeznek a boldogságteremtés és a boldogság fenntartása terén. A párkapcsolatban élőknek is több öröm jut az életben, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok; minél több gyerek van egy családban, annál elégedettebbek az életükkel.

A legboldogtalanabbak Nógrád, Heves, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők.

Oláh Attila elmondta azt is, hogy a boldogság világnapja alkalmából az ENSZ felkérésére minden évben közzéteszik az országok boldogságrangsorát, amelyet összetett mutatók alapján készítenek el. “A mi kutatásunk több mutatója megegyezik ezzel a nemzetközi kutatással, hogy nemzetközi adatokat is mérhessünk, de alapvetően a mi célunk azoknak a pszichológiai tényezőknek a vizsgálata volt a boldogságszinttel összefüggésben, amelyeknek fejlesztésére a pszichológia tudománya eszközökkel rendelkezik.”

boldt4

Az eredmények szerint az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét szoros együttjárást mutat a mentális egészség szintjével. A nemzetközi kutatási eredményekhez viszonyítva a vizsgált magyar populáció 12,3 százaléka éri el a mentális egészség csúcsállapotát, ezzel az értékkel Magyarország európai viszonylatban hátulról a hatodik helyen áll, Bulgáriát, Szlovákiát, Oroszországot, Portugáliát és Ukrajnát megelőzve.

A kutatással arra is szeretne rávilágítani, hogy a boldogság, a pozitív érzelmek kiemelkedően fontos szerepet játszanak a mentális egészség meghatározásában, befolyásolják a munkavégzés hatékonyságát és a várható élettartamot is – fűzte hozzá.

A szakemberek úgy tervezik, hogy ezentúl évenként megismétlik majd a felmérést, hogy nyomon követhessék, hogyan alakul a magyarok boldogságszintje.