Különleges énekükkel segítik fiókáikat a zebrapintyek

zebrapinty

Énekükkel befolyásolják még ki nem kelt fiókáik későbbi fejlődését a zebrapintyek – derítették ki ausztrál kutatók, akik szerint a madarak így készítik fel utódaikat a meleg időjárásra. A tudósok a kutatáshoz az összegyűjtött tojásokat ellenőrzött körülmények között keltették ki, felvételről játszva a zebrapintyek különleges énekét. Az így növekedő fiókák, összehasonlítva a speciális dallam lejátszása nélkül kiköltött társaikkal, kikelésük után ugyan lassabban fejlődtek, de jobban tudtak alkalmazkodni a meleg időjáráshoz.

Ez nem jelenti azt, hogy szélsőséges hőmérséklet esetén is képesek lennének szaporodni.

– mondta a Science magazinban megjelent tanulmány vezető szerzője, Mylene Mariette, a geelongi Deakin University munkatársa. Hozzáfűzte: biztató ugyanakkor, hogy a madaraknak korábban nem ismert stratégiája létezik arra, miként segíthetik utódaik fejlődésének alkalmazkodását az időjáráshoz.

A tanulmány elsőként tárt fel bizonyítékot arra, hogyan hat hosszabb távon a madárének a fiókákra. A korábbi kutatások ugyanis inkább azt vizsgálták, hogy a még tojásban fejlődő utódok miként tanulnak el bizonyos dallamokat szüleiktől.

Eddig is tudtuk, hogy az éneknek vannak rövid távú hatásai a tanulásra és a kognitív megismerésre, de a miénk az első tanulmány, amely megmutatja a növekedésre és a fejlődésre gyakorolt hatását. Ezek a hatások egészen a felnőttkorig megmaradnak.

– hangsúlyozta a kutató, aki szerint mindez azt igazolja, hogy a születés előtti hallható környezet sokkal fontosabb a fejlődés szempontjából, mint korábban gondolták.

Mylene Mariette a ritmikus, magas hangú madárfüttyöket először akkor figyelte meg, amikor felvételeket gyűjtött doktori képzése idején. Később észrevette, hogy a madarak a különleges dallamot kizárólag a fiókák kikelése előtti pár napban éneklik, és csupán akkor, amikor a környezet hőmérséklete 26 Celsius-fok fölé emelkedik – olvasható a BBC hírportálján.

Nem spontán módon énekelnek, amikor meleg van, hanem akkor, ha meleg van és az embriók már hallhatják őket.

– hangsúlyozta a tudós. A kutatáshoz összegyűjtött zebrapintytojásoknak ennek megfelelően a kikelés előtti utolsó öt napon játszották le a dallamot.

A kikelés után a 175 fiókát az egyetem madárházának fészkeibe juttatták vissza, és ott figyelték meg a fejlődésüket. Noha a fiókák születési súlyán nem változtatott a különleges dallam, pár nappal később már megfigyelhető volt a különbség.

A fiókák, attól függően, hogy hallották-e a madárfüttyöt vagy sem, különböző módon reagáltak a melegre.

– mondta el Mylene Mariette. A dallamot még a tojásban halló fiókák másként fogadtak el táplálékot szüleiktől, és súlyra is könnyebbek maradtak, ha a fészkük a madárház egy-egy melegebb pontján volt.

Ugyan a kisebb testsúly evolúciós szempontból általában rosszat jelent, a kutatók szerint a könnyebb zebrapintyek később jelentősen több utódot hoztak a világra, mint nehezebb társaik. Ráadásul a különleges dallamot még tojásban megismerő madarak később a melegebb költőhelyeket részesítették előnyben.

Mintha a szülők az énekkel felkészítették volna a fiókákat a kikelés után tapasztalható hőmérsékletre.

– vélte Mylene Mariette. A kutató szerint egyelőre rejtély, miért lehet előny a melegben a könnyebb testsúly, talán az állhat a jelenség mögött, hogy meleg körülmények között a növekedés költséges a test számára, mivel több oxidatív stresszel jár a szövetekre nézve.