+ Történelem

Megtalálták a több mint 400 éves egerszegi vár maradványait

Az Egerszeg vár jelentősége és stratégiai szerepe azt követően nőtt meg, hogy 1600 októberében 40 napos ostrom után a Kanizsa vár török kézre került. A vár elfoglalása után szabad volt az út a török csapatok előtt: sem földrajzi, sem természeti akadályok – mocsarak, ingoványok, hegyek – nem állták útjukat.

Megtalálták a török kori vár falait a régészek Zalaegerszegen. A tervezett Mindszenty-emlékközpont területén végzett próbafeltárás során előkerült a 17. században épült vár vegyes építésű, cölöp- és döngöltagyag-rendszerű keleti falazata és az előtte húzódó vizesárok – közölte Kiss Péter, a feltárást vezető régész.

A próbafeltárás során szerzett adatok alapján meg tudják állapítani az egykori vár és várárok pontos helyét, vizsgálják az egykori palánkfal szerkezetét és a földbe rejtett régészeti leletek térbeli kiterjedését is meg tudják határozni.

A több mint ezer négyzetméteres próbafeltárás célja, hogy átvizsgálják a tervezett múzeumépület területét, tisztázzák a régészeti rétegviszonyokat és biztonsággal meg tudják mondani, hogy milyen további régészeti munkára lesz szükség.

Az Egerszeg vár jelentősége

és stratégiai szerepe azt követően nőtt meg, hogy 1600 októberében 40 napos ostrom után a Kanizsa vár török kézre került. A vár elfoglalása után szabad volt az út a török csapatok előtt: sem földrajzi, sem természeti akadályok – mocsarak, ingoványok, hegyek – nem állták útjukat. Új végvárrendszert kellett kiépíteni, amelynek egyik fontos eleme volt az egerszegi vár – emelte ki a próbafeltárás szakmai vezetője.

Az Egerszeg vár építése 1603 után kezdődött el, az erődítmény történetét számos forrás dokumentálja. A feljegyzések szerint az erődítményben 350 katona teljesített szolgálatot, a várvédők 1664-ben egy nagyobb török sereg támadásakor felgyújtották a várat.

A vár falait az 1700-as évek elején elbontották, majd a várárkokat betemették – emlékeztetett Eke István.

A várkapitányok levelezéséből

ismert, hogy folyamatos segítséget – embereket, pénzt, építőanyagot – kértek a vár megfelelő karbantartásához. A palánkvár állaga folyamatosan romlott, a facölöpök korhadásnak indultak, erre utalhatnak a várárkokban végzett rétegvizsgálatok is.

A próbafeltárás során a várárokban nagy mennyiségű agyag kerámia edénytöredéket találtak. A régészeti leletek – edények, korsók, tálak -, valamint a munkák során készült fényképek, rajzok megmaradnak képet adhatnak a város 17. századi életmódjáról – emelte ki a régész.

A próbafeltárás július elején kezdődött

a tervezett Mindszenty-emlékközpont helyén, a teljes felületű feltárást a tervek véglegesítése után a Göcseji Múzeum régészei végzik.

A Modern városok program keretében az egykori vár helyén zöldmezős beruházás keretében Mindszenty-emlékközpont épül. A hercegprímásnak és a kommunista diktatúra egyházüldözésének emléket állító kiállítóhely a több mint ötmilliárd forintos, vallási turizmust is szolgáló városfejlesztési program részeként valósul meg Zalaegerszegen.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top