Hogyan fejtsük meg a komolyzenei kódot?

bartok

A fővárosi Ötpacsirta utcában található egykori Pálffy-palotában Ybl Miklós tervei alapján megálmodtak egy szalont, amely az átalakult könyvtárhasználati szokásokhoz igazodva ismét közösségi térként működik: az évekig olvasóteremként használt tágas térben hangversenyeket, érthető és élvezhető ismeretterjesztő előadásokat szerveznek a Zenei Gyűjtemény munkatársai. Zene hangról hangra, Ifjú tehetségek a Zenei Gyűjteményben, Zenéről másképp, Énekelj velünk! Csak néhány rendezvény az idei évből, amelyek a támogatások függvényében ősszel is folytatódnak.

Integrál, informál és inspirál a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, amelynek Zenei Gyűjteménye közelebb hozza az olvasókhoz a kortársakat. Itt járnak-kelnek a professzionális zeneszerzők és az előadóművészek a könyvtárban, többek között Vajda János Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus is gyakorta megfordul itt, kölcsönzőjük, olvasójuk. Sőt, a jelenlegi könyvtártagok közül fellép nem egy zenész az általuk szervezett hangversenyeken, így például az ifjú tehetségeket bemutató sorozatukban, ahol főként zeneakadémisták kapnak lehetőséget. Legtöbbször vizsgakoncertjük vagy külföldi fellépésük előtt mutatják be a szalonban, hol tartanak.

Hangról hangra górcső alá vesszük, mit írt zenéjébe a komponista, s kicsit bejáratjuk hallásunkat és idegpályáinkat arra, hogy máskor szakértő segítsége nélkül is hogyan vehetjük észre ezeket a nem mellékes üzeneteket. Nem tudálékos hallgatót nevelünk gyorstalpalón, hanem a zeneélvezés mélyebb rétegeibe merülünk

– ajánlja sorozatát a zenehallgatás fortélyairól Hollós Máté zeneszerző.

Hollós Máté sorozata a Zenei Gyűjtemény szalonjában ősszel folytatódik

Hollós Máté sorozata a Zenei Gyűjtemény szalonjában ősszel folytatódik

Ezeknek a rendezvényeknek abban van óriási szerepük, hogy megismerjük és megszeressük a klasszikus és kortárs zenéket, megfejtsük a zenei kódokat, azaz ne csupán érzelmeink alapján ítéljünk meg egy-egy zeneművet, hanem mögé lássunk, ismerjük meg a zenei alapokat is mondja Bándoli Katalin, a Zenei Gyűjtemény vezetője.

A zene megértéséhez vezethet az aktív zenélés is, ezt segítjük a közös éneklésekkel, amelyet Gállné Gróh Ilona énektanár, karvezető, a Ringató megálmodója vezet. Tudom, nem jön már vissza az aranykor, amikor egy-egy zeneakadémiai koncert előtt bejöttek a zeneszerető közönség közül jó néhányan és kikölcsönözték a műsoron lévő művek partitúráját. Előfordult, hogy hiánycikké vált az adott kotta, mert éppen hangversenyre vitték folytatja Bándoli Katalin.

Szükség van az alapokra, hogy megismerjük és megértsük a klasszikus zeneirodalmat, ezen keresztül pedig a kortársakat.

A fiatal korosztálynak más típusú programokat szervezünk, ilyen volt például a Bartók évet megelőzően szervezett vetélkedő, amely a Bartók kód nevet kapta, és vérbeli nyomozókká változtatta a fővárosi köznevelési intézményekben tanuló 14-19 éves diákokat avat be a részletekbe a vezető.

A döntőben olyan helyszíneket kellett felkeresni, amelyek kapcsolódnak Bartók Bélához. Ilyen a Zeneakadémia mellett a budai Csalán utcai emlékház, amely utolsó itthoni lakóhelye volt a zeneszerzőnek.

Bartók Béla 1940. október 12-én e házból indult el, hogy meghívásra az Egyesült Államokban dolgozzon. A ház bérletét fenntartotta abban a hitben, hogy egyszer visszatérhet majd e falak közé.

Az emlékház udvarán Bartók Béla szobra

Az Emlékház udvarán Bartók Béla szobra

I love Bartók

A Pannon Filharmonikusok a Bartók évben indított kampánya a közösségi médiából ismerős jelekkel kívánja a fiatalok és az idősek figyelmét is felhívni arra, hogy Bartók zenéje kortól és korszaktól függetlenül mindenkihez szól. Komplex és grandiózus életműve korszakokon átívelő, ezért mindenkor időszerű.

A Pannon Filharmonikusok a szerző legjelentősebb műveit a muzsika iránti örök alázattal, a mai kor frissességéből fakadó új megközelítések lendületével állítja színpadra, és így voltaképpen együtt játszik Bartókkal.

PFZ_BartokA kékszakállú herceg várához Eötvös Péter komponált pár-darabot: az Alessandro Baricco-novella ihlette Senza Sangue (Vértelenül) című operát. A kortalan Kékszakállút és a kortárs Senza Sangue-t először Avignonban mutatták be május 15-én, majd az Armel Operafesztiválon élhette át újra a közönség Judit vívódásait. Alföldi Róbert rendezésének bemutatója a Nemzeti Színházban volt, és azóta az Armel legjobb produkciója díjával büszkélkedhet.

A Kodály Központban szeptember 8-án, a zenekar évadnyitó koncertjén A csodálatos mandarin szvit-változata csendül fel Igor Sztravinszkij Oedipus rex-ével egy műsorban.

(Képek forrása: Zenei Gyűjtemény, Bartók-emlékház, Erdélyma)