Schmidt Mária: a 21. század kérdéseire nem adhatunk 20. századi válaszokat

Schmidt Mária

Soha nem volt még ekkora szükség arra, hogy kérdezni merjünk, hiszen az új század kérdéseire adandó válaszokat nem találhatjuk meg úgy, hogy megpróbáljuk a múlt tapasztalatait egy az egyben átvenni.

– emelte ki Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Veszélyzónában. Szerepek, játszmák, esélyek című esszékötetéről rendezett könyvheti pódiumbeszélgetésen szombaton a budapesti Vörösmarty téren.

 Még a múlttal kapcsolatban sem látunk teljesen tisztán.

– jelentette ki Schmidt Mária, aki arról beszélt: a magyarok és a térség nemzetei a 20. század tapasztalatainak birtokában optimistán tekinthetnek a jövőbe, ha vigyáznak arra, miként képviseljék saját érdekeiket és nem válnak a nagyhatalmak játékszerévé.

 Az Európában a 19. század közepétől a 20. század végéig meghatározó idea, a szocialista ígéret “kimúlt, és nincs helyette nagy, átfogó ígéret.

– mondta, s annak fontosságát hangsúlyozta, hogy szabaduljunk fel a végtelenségig eltunyult nyugat-európai értelmiség szellemi béklyójából. Az európai államférfiak portréit is tartalmazó kötet kapcsán a szerző arról beszélt: az Európai Unió egyik fontos problémája és Angela Merkel sikertelenségének legfőbb eleme, hogy nem lehet pusztán gazdasági adatokkal a siker felé vezető útra indítani az embereket. Hangoztatta: létfontosságú az európai kultúra és hagyományok védelme.

Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy visszavegyük a kezdeményezést és átvegyük az irányítást – jelentette ki, megjegyezve, hogy mindenkinek észbe kell kapnia és védenie az európai értékeket.

A kötet Kertész Imrével foglalkozó írásai kapcsán Schmidt Mária arról beszélt: a Nobel-díjas szerző “a legnagyobb magyar kortárs író”, akinek nagyságával csak a felé megnyilvánuló irigység, rosszindulat és meg nem értés állítható arányba.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán