+ Képzőművészet

Magyar alapította az egyik első modern galériát New Yorkban

Az alapító és névadó műgyűjtő, Nagy Tibor olyan művészeknek biztosított megjelenést, mint Jackson Pollock vagy Willem de Koonig. Mostantól hozzáférhető a galéria anyaga.

Az 1993-ban, 85 éves korában elhunyt Nagy Tibor, ekkor már Tibor de Nagy, alapította az Egyesült Államok első modern művészeti galériáját Manhattanben. A debreceni születésű Nagy 22 évesen közgazdászként helyezkedett el a Nemzeti Banknál. A művészetért gyerekkora óta rajongó Nagy a második világháború során vesztette el műgyűjteményét, amikor budapesti házát találtat érte. A háború után részt vett a bankrendszer helyreállításában, ugyanakkor 1946-ban letartóztatták. Szabadulása után nem sokkal, 1948-ban hagyta el az országot, és telepedett le New Yorkban.

Itt ismerkedett meg John Bernhard Myers-szel, akivel megalapították a Tibor de Nagy Marionette Company-t, ami habár becsődölt, olyan rajongók vették körül, mint Jackson Pollock, Willem de Kooning, Franz Kline. Az ő bátorításukra nyitotta meg végül Nagy Myers-szel közösen galériáját, a Tibor de Nagy Galleryt, a Keleti 53. utcában Manhattanben.

tibor de nagy

Tibor de Nagy, FAIRFIELD PORTER portréja, 1958.

Az időzítés remek volt, hiszen a galériában kiállított absztrakt expresszionista festőket éppen ekkor karolta fel az ekkor megszülető hivatalos amerikai kultúrpolitika, aminek elsődleges célkitűzése az volt, hogy bemutassa a háború után egyre nagyobb tért nyerő Szovjetunióval szemben az USA mennyivel több szabadságot biztosít a progresszív művészetnek. A sors iróniája persze, hogy az ekkor felkarolt művészek és kritikusok jelentős része balról érkezett.

Nagy, aki ’53-tól már amerikai állampolgárként továbbra is bankárként dolgozott a Manufacturers Hannover Trustnál, ebédszünetében, esténként és szombaton továbbra is a galériában töltötte az idejét. Ebben az időszakban a New York Schoollal együttműködve kortárs költők műveinek kiadásában segédkezik. Így Nagy lesz többek között Frank O’Hara és John Ashbery első kiadója.

Ahhoz, hogy a galéria eddig története és gyűjteménye feldolgozhatóvá és a kutatók számára hozzáférhetővé és kezelhetővé váljon, most pénteken mutatta be a washingtoni székhelyű Smithonian Intézet a galéria levéltári segédanyagát, ami online ingyenesen hozzáférhető.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top