Vajon mit rejt Szulejmán szultán sírkomplexuma?

Szulejmán

Megkezdték a héten az I. Szulejmán török szultán síremléke (türbéje) melletti, feltehetően egy dzsámi és egy derviskolostor romjainak teljes feltárását magyar és török tudósok Szigetvár mellett – közölte kedden Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója.

A kutatócsoport vezetőjeként is dolgozó szakember tavaly decemberben jelentette be, hogy minden valószínűség szerint megtalálták I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést a szigetvár-turbéki szőlőhegyen.

Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is és tisztázni kell az egymáshoz való viszonyukat.

– jegyezte meg akkor Pap Norbert.

Az erre irányuló ásatásokat és más vizsgálatokat hétfőn kezdte meg mintegy 15 magyar szakember és három török konzultáns, akik július 15-ig dolgoznak a helyszínen. A kutatócsoport szerint Szulejmán 1566. szeptember 7-re virradóra, a katonai ostromtáborban hunyt el, halálát 48 napig titkolták a hadsereg előtt. A uralkodó belső szerveit eltemették, a táborhelyet megjelölték, amely fölé egy 1692-ig biztosan fennálló türbe, majd mellé dzsámi, derviskolostor, kaszárnya és más létesítmény épült.

Az így létrejövő Turbék települést balkáni török kerámiát használó népesség lakta, a kutatók elszórtan luxuscikkekre utaló nyomokat és ezüst éremleletet is találtak korábban. Pap Norbert a kutatás legfontosabb idei feladatai között említette a települést védő árokrendszer meghatározását, valamint a tavalyi ásatások folytatásaként a feltételezett dzsámi és derviskolostor épületeinek teljes feltárását.

Az eddigi eredmények alátámasztani látszanak a türbére vonatkozó korábbi megállapításokat – közölte a kutatás vezetője. I. Szulejmán magyarországi síremlékének jelentőségéről Pap Norbert korábban azt mondta, hogy az Oszmán-háznak 36 uralkodója volt, többségük a birodalom fővárosában és környékén hunyt el, ott emeltek nekik síremléket. Két szultán temetésének azonban külön rendje volt.

I. Murád 1389-ben Rigómezőnél, I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testüket Burszába és Isztambulba vitték, belső szerveiket ugyanakkor a legenda szerint kivették és a helyszínen eltemették – mondta. Rámutatott arra, hogy mindkét helyszín fontos zarándokhellyé vált, de amíg Murád türbéje fennmaradt, a legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmáné a 17. században elpusztult, azóta elveszett a helyének pontos emlékezete.

A baranyai városban idén tartják a Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 emlékévet, amelynek programját múlt héten jelentette be Hóvári János, a Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottság elnöke. A magyar, a török és a horvát államfő látogatásával, a meghívott nemzeteket bemutató tematikus napokkal, nemzetközi tudományos konferenciával, illetve szobor- és emlékműavatásokkal ünneplik Szigetváron és Pécsett Zrínyi Miklós és bajtársainak hősies helytállását.

A jubileum szeptember 7-i központi programján – a szigetvári vár ostromának 450. évfordulójának délelőttjén – várhatóan egyszerre látogat a baranyai városba Áder János meghívására Recep Tayyip Erdogan török és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő.

 



  • Csoszogi az öreg poszter

    Azért a receptes kardigánt nem hívnám meg…