+ Irodalom

Pályakezdők és középgenerációs írók kaphatják a Hazai Attila Irodalmi Díjat

hazai attila

Az elismerést a Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére hozta létre azzal a céllal, hogy ezen a módon is ápolja a fiatalon elhunyt író emlékét, segítse a hozzá hasonlóan nyitott, újító szellemiségű szerzőket.

Hazai Attila Irodalmi Díjat hozott létre az író, műfordító emlékét ápoló alapítvány, az elismerést első alkalommal április 29-én adják át a budapesti Nyitott Műhelyben.

A díj odaítélésről szakmai zsűri – Nagy Gabriella, Parti Nagy Lajos, Szegő János és Szilasi László – dönt. Az elismerés 500 ezer forint pénzjutalommal jár, minden évben Hazai Attila születésnapja (április 30.) alkalmából adják át. Az alapítvány kuratóriuma és a zsűri tagjai a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, április 23-án hozzák nyilvánosságra, hogy első alkalommal ki veheti át a Hazai Attila-díjat – közölte az alapítvány elnöke, Garaczi László író.

Az elismerést a Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére hozta létre azzal a céllal, hogy ezen a módon is ápolja a fiatalon elhunyt író emlékét, segítse a hozzá hasonlóan nyitott, újító szellemiségű szerzőket. Az alapítvány elnöke Garaczi László, a kuratórium tagja Hazai Éva, valamint Németh Gábor és Podmaniczky Szilárd író. A díjazott kiválasztásakor az alapítvány kuratóriuma egy közös szavazattal vesz részt a döntésben.

Az alapítvány 2012 őszén, az író halálának évében alakult édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett, hogy évente elismerésben és támogatásban részesítsen egy-egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság.

Hazai Attila (1967-2012) Budapesten született, 1992-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi karán, angol szakon. Dolgozott angoltanárként, szinkrondramaturgként, szinkrontolmácsként és reklámszövegíróként. A Link Budapest című internetes folyóirat szerkesztője volt, 1990-től publikált irodalmi lapokban, antológiákban, 2000-2004 között a Szépírók Társaságának alelnöke volt. Megjelent kötetei: Feri: Cukor Kékség (1992), Szilvia szüzessége (1995), Budapesti skizo (1997), Szex a nappaliban (2000), A világ legjobb regénye (2000). 2015-ben jelent meg a kötetben nem publikált írásaiból válogató A maximalista című novellagyűjtemény a Magvető gondozásában.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top