Tallér Edina: Kaliforniai álom

Tallér Edina fotó

A Könyvhétre jelenik meg Tallér Edina drámakötete a Kalligram kiadónál, a három drámából itt a Kaliforniai álom című szociobörleszket olvashatjátok, amit várhatóan a 2016-17-es színházi évadban mutatnak be.

Edina fotóját Farkas Csaba készítette, a Stílus Viland Gabriella munkája.

Kaliforniai álom
Szociobörleszk

Szereplők:
MARI: Szupervájzor, negyvenes, befeszült, keménykezű főnöknő.
JÁNOS: Szupervizor, negyvenötös, jól szituált, szelíd, nem túl okos férfi.
BENCE: Diszpécser, harmincas bohém, cinikus, lecsúszott újságíró.
PALI: Diszpécser, ötven év körüli frusztrált férfi.
ANDIKA: Diszpécser, harmincas, perifériára csúszott énekesnő.
THERI: Kortalan nő.
FÉRFI

Helyszín:
Egy multinacionális cég diszpécserirodája, napjainkban, Budapesten. Call center. Öt, paravánnal elválasztott asztal, számítógép, telefon, szék, satöbbi. Nagy tévé a sarokban.
Megérkezik Pali, lepakol a helyére, előveszi az otthonról hozott uzsonnát, ebédet, beteszi a hűtőbe, tesz-vesz, készülődik a munkához. Bekapcsolja a tévét. Tévében épp egy betelefonálós jósműsor megy.

1. jelenet
Tévéből halljuk és látjuk Therit.

Theri:
Önt várom! Telefonáljon most! Én azért vagyok itt, hogy segítsek önnek. Nincs pénze? Itt a lehetőség, hogy változtasson a sorsán! … (Miközben Theri fecseg a tévéből, Pali bekapcsolja a számítógépét, várja a telefonhívásokat, közben folyton kommenteket fűz Theri szavaihoz)

Pali:
Itt, persze! A nagy lehetőség! 450 forintos órabér! Ebből varázsoljál pénzt, te majom! … Sok hülye! Utálom!

Theri:
Hívjon fel most, szabad akaratból! Nem kell mást tennie, mint hogy szabad akaratából és teljes hittel tárcsázza a képernyőn látható telefonszámot és én, Theri, Theiresziász jósmester egyenes ági leszármazottja, a Mester gyógyító és gyarapító energiáit közvetítem önnek!

Belép Bence.

Bence:
Helló, Palikám! Mizu?

Pali:
Késtél! Négy percet!

Bence:
Anyád hogy van, Palikám?

Pali:
Tessék?

Bence:
Anyádról érdeklődtem. (Közben ő is bekapcsolja a számítógépet, munkához készülődik.)

Pali:
Te tudod, hogy beteg?

Belép János.

János:
Szép jó reggelt az uraknak!

Bence:
Félreáll a nyakkendőd!

János:
Mi? (Zavartan igazgatni kezdi a nyakkendőjét. Elővesz a zsebéből egy kis műanyag fésűt, fésüli a haját.)

Pali:
(Bencére mutat.) Késett! Négy percet.

János:
Be vagy kapcsolva, Palikám? A saját munkánkra koncentráljunk, jó?

Csörög Bence telefonja.

Bence:
Halló, tessék, Jenci vagyok, az ön diszpécsere, miben segíthetek?

Pali:
Látod, már megint hazudik! Milyen Jenci? Az igazi nevünket kell használnunk, Mari is megmondta!

János:
Palikám, a munkánkra koncentráljunk, jó? Mindenki csak magával foglalkozzon, jó?

Theri:
Csak rám figyeljen! Ez az ön pillanata! Zárja ki a hazug külvilágot! Most csak ön van és én vagyok. Theri vagyok, Theiresziász hírnöke és hű szolgája. Hívjon most és megmondom a jövőt!

Bence:
Kis türelmét kérem, kedves Rózsika, azonnal kapcsolom jósnőnkhöz! Hogy van ma reggel?

(Csörög Pali telefonja)

Pali:
Halló, tessék, Pál vagyok, az ön diszpécsere, kérem, tartsa a vonalat, néhány másodperc múlva kapcsoljuk jósnőnkhöz.

Csörög János telefonja:

János:
Szia, cicus, Jancsi vagyok, a te kis cicuskád. Miben lehetek segítségedre?

Theri:
És ön boldog lesz! És ön gazdag lesz!… Ne tegye le a telefont! Vegye a kezébe!

János:
Mit szeretnél? Igen? Vegyem a kezembe? Jó…de akkor te is!

Theri:
Tegye a kezét a szívére! Csukja be a szemét! Ez az! Nagyon jól csinálja! Gyógyítom tested, lelked, szellemed, csak gondolj erősen Therire, azaz rám, Theiresziász nagy mester egyenes ági leszármazottjára!

Pali:
(A telefonba.) Kis türelmét kérem, mondom! Azonnal kapcsolom!

János:
Nem szereted a szőrös állatokat? Oó… Akkor nem is vagy cicus! Igen. Én sem vagyok cicuska. De ha van kedved játszani velem, elárulom, hol tartom a kígyócskámat. Van nekem egy kígyócskám, és nagyon szeret játszani…

Bence:
Nahát! Ne! Tényleg, Rózsika? Tényleg? Na, ennek örülök! Kettese volt a lottón? Ez jó jel! Látja, mondom én, Theri a legjobb! Még egy kis türelmet kérek, és Rózsika következik! Mindjárt kapcsolom és varázsol önnek még több pénzt Theri.

Theri:
Az adás ideje alatt pedig, minden kedden kilenc és tíz között hívja fel a képernyőn látható telefonszámon, mert, ha felhív, akkor még hatékonyabban áramoltatom szét önben az ősi energiát.

Pali:
(A telefonba) Nyugalom, hölgyem! Ne ordítson velem! Látja a tévében, ugye? Theri még varázsol, látja ugye? Addig nem tudom kapcsolni, amíg… Asszonyom, én a munkámat végz… Hát így ne tessék velem beszélni, mert… Legyen szíves halkabban beszélni, nem vagyok süket!… Ne tessék így…Jól van már, elmész te a jó büdös anyádba, hülye majom! A te anyádat, azt!

(Megszakítja a vonalat, közben berohan Andika)

Andika:
Basszus, elkéstem, mi?

János:
(Leteszi a kagylót) Szerintem hülyeség, hogy mindig állatokkal kezdünk. Ez se a szőröst, se a nyálkást nem szereti. Óh! Kezét csókolom, kisasszony!

Pali:
Kezicsókolom!… Hát én azt nem tudom, hogy elkésett-e… Az attól függ, hova jött, kedves, és hányra…

Andika:
Ide. Melózni. Ez az első napom, basszus, és elkések. Jaj, tisztára kivagyok… Andi vagyok, helló!

János:
Részünkről a szerencse! János vagyok a szupervizor.

Andika:
(Csábosan mosolyog.) Mindig tanul az ember. Sose tudtam, mit jelent ez a szó… Elmagyarázza majd?

Bence:
Rózsika, kapcsolom, figyeljen, maga jön!

A tévében halljuk Rózsika és Theri dialógusát:

Rózsika: (csak hang)
Halló, halló!

Tehri:
Halló!

Rózsika:
Halló!

Tehri:
Halló! Kivel beszélek?

Rózsika:
Halló!

Tehri:
Adásban, van! Kivel beszélek! Halló!

Rózsika:
Halló!

Theri!
Igen, halló! Ne hallózzon! Itt van, az adásban! Beszéljen! Miben segíthetek?

Rózsika:
Halló! Itt vagyok az adásban?

Pali:
(Andikának) Jó napot! … Helló! (Újra csörög a telefonja, nem veszi fel, csak bámulja Andikát.)

Andika:
Helló… Már köszöntünk, de helló… Csörög a teló! Nem veszi fel?

Bence:
(Andihoz lép) Helló, találkoztunk mi már valahol? … Jó, tudom, rossz duma, de te tényleg ismerős vagy!… Te nem az az énekesnő vagy? Az az Andika?

Pali:
(Még mindig a lányt nézi. A telefoncsörgés abbamarad.) Hoppá… Már nem csörög.

Andika:
(Bencéhez) Jaj, megismertél? Ne már! Jaj, ne mááár…Itt ne! … Titok, oké? És nem énekesnő! Énekes-színésznő, oké?

Theri:
Sajnos megszakadt a vonal. Nem baj, várom a következő hívót! Az előző meg hívjon vissza. (Átszellemül) Addig is, én átszellemülök, hogy mindannyian megkaphassatok és megkapjátok velem együtt a nagy Mester ősi tudását. Vetíts ki képzeletben magad mellé engem, naponta háromszor ötven percig és érezni fogod a változást. Minden kedden és szerdán pedig kilenc és tíz között hívj a képernyőn látható telefonszámon!

Bence:
(Andikához) Bence vagyok. Író… Újságíró… Amúgy…Most diszpécser… De ez csak átmeneti… Mondjuk úgy: anyaggyűjtés. Ilyet is ki kell próbálni, nem?

Andika:
Író? Te tényleg író vagy? Nahát! Még sosem találkoztam íróval! Élő íróval! … Csak ilyen József Attila meg ilyenek… Jé, egy író! És te tényleg írsz?

Bence:
Ja.

Andika:
És miket írogatsz? Ilyen verseket? Vagy történeteket?

Bence:
Aha. Történeteket.

Andika:
De tök jó! Tök érdekes! És milyen történeteket? Ilyen könyveket vagy mit?

Bence:
Ja. Könyveket.

Andika:
Ez komoly? És te találod ki?

Bence:
Mit?

Andika:
Hát amiket írsz.

Bence:
Ja.

Andika:
De jó! Akkor benne vagy ilyen könyvekben?

Bence:
Hát benne épp nem vagyok. Csak amit írtam. Érted… Az van benne, nem én!

Andika:
Nahát! Ki gondolta volna, hogy épp itt találkozom egy igaz élő íróval… És te így figyelsz, aztán így megírod vagy hogy? Honnan van ihleted? Az kell, nem? Vagy nem?

Bence:
Hát…ihletem, az nincs. Nem tudom. Azt írom, ami eszembe jut… Amúgy nem sokat írok. Csak néha… Ha van időm… Meg ihletem…

Andika:
És engem is beleírsz majd egy könyvbe?

Bence:
Naná! Épp arra készülök! Kicsit megismerlek, aztán jól beírlak, jó?

Andika közben már elvesztette érdeklődését az irodalom iránt, Therit bámulja a tévében.

Theri:
Én Theri vagyok, minden titok tudója. Tudom, hogy ez az ön napja! Ideje, hogy megismerkedjen saját teremtő erejével. Nem véletlen, hogy most ön épp engem néz! Ez az a nap, amikor jó irányba változik az élete. Varázsoljon velem! Hívjon most!

Andika:
Azta! És ez működik? Ez a Teris dolog?

Bence:
Óh, igen! Órákig tudnék erről mesélni. Munka után igyunk meg valamit, majd mesélek!

Beront az irodába Mari.

Mari:
Pali! Mi az úristent csináltál?

Pali:
Jó reggelt, Marikám!

Mari:
Ne marikámozz itt nekem! Mit csináltál?

Pali:
Én? Semmit. Végzem a munkámat.

Mari:
Kinyomtad a telefont? Leanyáztad az ügyfelet? Azt akarod, hogy kirúgjalak? János, te ezt hagyod?

János:
Azt sem tudom, miről van szó.

Pali:
Késett!

Andika:
Bocsánat, hogy beleszólok, de nem nyomta ki a telefont. Nem is vette fel.

Mari:
(Tudomást sem vesz a lányról.) Hát ezért csináljuk azokat a retkes tréningeket hetente? Mi az, hogy lemajmozod az ügyfelet! Meghülyültél? Végighallgattam az egészet, ne is próbálj magyarázkodni!

Pali:
Szidta az anyámat!

Mari:
Leszarom, hogy szidta az anyádat! Én vagyok az anyád! Érted? Amíg itt ülsz és én fizetek, én vagyok az anyád!

Pali nem válaszol, úgy tesz, mint aki belemélyed a munkájába. Csak maga elé mormol.

Pali:
Ne bántsa senki az anyámat… Beteg az anyám… Anyádnak vagy az anyja, te hülye majom, nem nekem! Utálom!

Andika mosolyog, lopva körülnéz az irodában.

Andika:
Azta… Basszus… Ez kemény hely…Már most imádom!

Theri:
Változtatni akar a sorsán, de nem megy? Itt vagyok én! Azért vagyok itt, hogy segítsek önnek. Hívjon most!

Andika:
Jól nyomja az öreglány! Színész?

Mari:
Te meg ki vagy?

Pali:
Új kolléganő… Késett…

Andika:
Na! Csak néhány percet! Nem találtam parkolót.

Mari:
Jól kezdődik… Szóval? Téged honnan szalasztottak? (Csörög Pali telefonja.) Pali, vedd fel, de azonnal, mert szétszedlek!

Pali:
Halló, tessék, Pál vagyok, az ön diszpécsere, kérem tartsa a vonalat, néhány másodperc múlva kapcsoljuk jósnőnkhöz.

Mari:
Pali, bazmeg, nem látod, hogy a piros lámpa ég?

Pali:
Oh, ja bocs… (Erotikus hangon.)Helló, cicus, miben lehetek a segítségedre?… Na, ne legyél ilyen morci, bocsika. Nem vagy cicus? Akkor mi vagy?… Én legyek a cicuskád? Nyáú, nyáú, gazdikám, hol nyaljalak?

Andika:
Jézusmária, ez meg mi?

Theri:
És most mind maradjunk, csendben, mert angyal száll el felettünk!

Sejtelmes fény a színpadon, a szereplők az ég felé néznek, transzban van mindenki, átszellemülten nézik a fényt, mennek a zene után. California Dream (Közös változat)
Kivetítőn cím, stáblista, stb., indul a „film”. Nyitány. Revühangulat van, mindenki a színpadon, ének, tánc. Legyen minden sok.

Lapozz a 2. jelenethez!