+ Fotó

Színes felvételek kerültek elő a lódzi gettóról

lódzi gettó

Lódz város nevét a németek Adolf Hitler parancsára Karl Litzmann porosz tábornok, náci politikus után 1940. április 11-én Litzmannstadtra változtatták. Céljuk a város elnémetesítése, a zsidó lakosság kifosztása, majd teljes megsemmisítése volt

Egy bécsi antikvárium alagsorából, 1987-ben kerültek elő ezek a lódzi gettóról készült színes fotók, amelyeken a gettó mindennapjait mutatják be.

A gettó könyvelője, a náci párt tagja Walter Genewein készítette a felvételeket, amelyek a férfi halála után kerültek a könyvesboltba. A lódzi gettó a második legnagyobb gettó volt a varsói után, amelyet a német nácik 1939-ben Lengyelországban hoztak létre.

Lódz város nevét a németek Adolf Hitler parancsára Karl Litzmann porosz tábornok, náci politikus után 1940. április 11-én Litzmannstadtra változtatták. Céljuk a város elnémetesítése, a zsidó lakosság kifosztása, majd teljes megsemmisítése volt – írta a gettó felszabadulásának 70. évfordulója kapcsán az MTI.

lódzi gettó

Forrás: Yad Vashem

Itt állították fel a leghosszabb ideig működő gettót a megszállt Lengyelország területén: csaknem 200 ezer ember fordult meg a fennállása alatt. A megszállt városrész adminisztrációs vezetője a zsidó származású Chaim Mordechaj Rumkowski volt, akit a nácik együttműködésre kényszerítettek. Egyfajta összekötő emberként működött a város „árja” része és a lezárt zsidó gettó között.

lódzi gettó

Forrás: Yad Vashem

A németek a gettó területén két különálló tábort hoztak létre: egyet az ausztriai Burgenlandból oda deportált több mint ötezer cigány, egy másikat pedig 8-16 éves lengyel gyerekek és fiatalok számára. Utóbbiak árvák vagy nevelőintézeti gyerekek voltak, továbbá olyanok, akiknek szüleit koncentrációs táborokba zárták, valamint azok a fiatalok, akiket a földalatti ellenállással való együttműködéssel vádoltak. A gyerekeket is dolgoztatták, sokan közülük éhen haltak vagy az embertelen munka őrölte fel egészségüket.

1942. szeptember 3-12. között elszállították a gettóból a 10 év alatti gyerekeket, a betegeket és a munkavégzésre alkalmatlan személyeket, összesen 15 680 embert. Valamennyiükkel a chelmnói megsemmisítő táborban végeztek, olyan teherautókban, amelyek kipufogó gázát az utastérbe engedték. 1944 májusában újabb deportálások kezdődtek. Miután a Vörös Hadsereg egyre közeledett, a nácik úgy döntöttek, felszámolják a gettót, Rumkowski helyett pedig a német gettóigazgatóság vezetőjét, Hans Biebowot nevezték ki. Hans Biebow volt, aki a II. világháború után egy ideig Németországban bujkált, majd miután felismerték, 1946-ban letartóztatták Brémában. A tárgyalások után Lengyelországban végezték ki: 1947-ben felakasztották.

lódzi gettó

Forrás: Yad Vashem

Az első zsidó transzport 1944. június 23-án indult Auschwitzba. 1944. augusztus 29-ig a nácik több mint 72 ezer embert szállítottak el. Többségük nem maradt élve, gázkamrákban végeztek velük. 1500 embert a németek a gettóban hagytak. Ezekből létrehoztak egy 800 fős kommandót, amelynek feladata a gettó megtisztítása volt. A többieket, a gettóbeli „tisztségviselőket” a Berlin közelében fekvő königswurstenhauseni munkatáborba vagy drezdai gyárakba deportálták.

További képekért kattints ide!

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top