Érmezei Zoltán apróhirdetésben tette közzé halálhírét

érmezei zoltán

Konceptuális műveket, corpusokat, installációkat, nagyméretű festményeket, szobrokat, fotókat és mail-art alkotásokat mutat be az a kiállítás, amely Vissza/Előretekintés Érmezei Zoltán életmű-kiállítása címmel csütörtök este nyílt meg a budapesti Ludwig Múzeumban a fiatalon elhunyt művész munkáiból.

A kiállítással a múzeum arra vállalkozott, hogy feldolgozza, és bemutassa az érdeklődőknek a kortárs magyar képzőművészet egyik jelentős fejezetét

Érmezei zoltán

Feltárás. Fotó: Ludwig Múzeum

– hangsúlyozta a megnyitó előtt tartott sajtótájékoztatón Fabényi Julia, a múzeum főigazgatója.

Beke László művészettörténész, a tárlat főkurátora elmondta: a kiállításon a művész két fontos portréja mellett száz kisebb portré is látható. Érmezei Zoltán egész életében az életmű-kiállításán dolgozott.

A gimnáziumban már a képzőművészet felé kezdett orientálódni, de mindig foglalkoztatta a filozófia is. Autodidaktaként képezte magát, bújta a könyvtárakat: filozófiai, nyelvészeti és művészeti könyveket tanulmányozott, jegyzeteket készített, amelyekből többet be is mutatnak a tárlaton.

Az iskolás kimásolásoktól az aforizmákon át, versek, ötletek, tipográfiai gondolatok, eszmefuttatások láthatók. Érmezei a kezdetektől a projektművészettel foglalkozott az 1970-es években, amely korszakról azt gondolta, hogy az egész világon hanyatlás tapasztalható.

Beke László szerint Érmezei Zoltán egész élete a művészet különféle területein zajlott. Ebben az időszakban virágzott a konceptuális művészet. A kiállításon a konceptuális, dokumentarista fotóhasználatra is számos példát látni. A fotózást azonban másképpen használta, mint kortársai, Hajas Tibor vagy Vető János, mivel önmagát dokumentálta különféle helyzetekben.

Művészi munkásságának első akciójaként 1975-ben fizetett apróhirdetésben tette közzé halálhírét a Magyar Nemzetben, ami ebben az időszakban bátor vállalkozásnak számított.

Érmezei zoltán

Fotó: Ludwig Múzeum

Fő műveinek tematikája többek között a tükör köré csoportosul, de látható a kiállításon az agyagba, homokba “lenyomatot képező és szoborrá nemesítő öntvényei” is, valamint a Pauer Gyulával és Rauschenberger Jánossal közösen létrehozott P.É.R.Y Puci, a rejtélyes fiktív tájképfestő elnevezésű projekt, amely során kilenc nagyméretű, hagyományos plein-air technikával készült tájképet festettek hárman a Dráva partjáról 1986-ban.

A Feltárás című projektben régészetileg kiásott testét mutatja be, a feltárás folyamatával az újraszületés gondolatát kívánta kifejezni. Önmagáról készített nagyméretű corpusai a négy evangélista egy-egy mondatát idézik. Láthatók a kiállításon Rauschenberger Jánossal közösen létrehozott egyéni és páros önarcképek, valamint olyan önlenyomatai, amelyek bemozdult szobroknak is nevezhetők – mondta Beke László.

Ugyancsak Rauschenberger János készítette a tükör-labirintus képeit is, amelyekben önmagukat festve, rajzolva a tükörre, amint önmagukat rajzolják a tükörre.

Kitért arra is, hogy a díszlettervezés végigkísérte egész életét, egyik fő műve volt a Déry Tibor Az óriáscsecsemő című darabjához készített díszlet Debrecenben.

Érmezei Zoltán 1955. február 17-én született Budapesten, 1991-ben halt meg.

Az életmű-kiállítás március 27-ig látható.



  • Sall Fanni

    Az első linkben van egy elírás..(Érmei Zoltán, Érmezei helyett)

    • Podmaniczky Szilárd

      Köszönöm. Javítva!