Milyen tanulmányokat mutattak be az Akadémián?

duna

Első ízben mutatták be és értékelték magyar és szlovák kutatók azokat a vizsgálati jelentéseket, amelyeket a két ország szakértői 2008 és 2013 között készítettek. Az Akadémia Székházában rendezett tanácskozásra az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága mindazokat – kormányzati tisztviselők, kutatók, természetvédők – meghívta, akik az elmúlt években hozzájárultak a vitás kérdések rendezéséhez.

Évtizedek óta görgetjük magunk előtt a Dunával kapcsolatos ökológiai, energetikai, jogi és politikai vitáinkat. Pedig a képlet – elvben – egyszerű. Végső soron mindenki megfelelő mennyiségű tiszta vizet, egészséges környezetet, gazdag és változatos élővilágot szeretne

– fogalmazott az Akadémia zsúfolásig megtöltött Nagytermében egybegyűlteket köszöntő beszédében Lovász László, az MTA elnöke.

Mint mondta, természetes, hogy a rendkívül összetett problématerületből mást emel ki az energetikai szakértő, mást a környezetvédő és megint mást az, aki a Duna mellett él és például a Szigetközben vagy a Csallóközben van az otthona. A Magyar Tudományos Akadémia azért adott helyet a találkozónak, hogy magyar és szlovák kutatók, kormányzati tisztviselők, természetvédők szakmai érveiket ismertetve tudjanak beszélni a Dunáról. Lovász László kiemelte, hogy a mostani tanácskozástól függetlenül már tavaly ősszel megalakult az az elnöki víztudományi ad hoc bizottság, amelynek fő feladata, hogy felmérje a „víz és környezet‟ tárgykörben eredményesen végezhető kutatások lehetséges tematikáját, illetve azok akadémiai szervezeti hátterét.

A teljes cikk itt olvasható.

Képforrás: eurovelo.com