+ Zene

Azt szoktam mondani, hogy kamumagyar vagyok

Tcha Limberger különleges figurája a nemzetközi világzenei színtérnek. A vak belga szintó cigány hegedűs tiszteletbeli magyarként lép színpadra a Müpában a budapesti világzenei expo, a Womex szerda esti megnyitógáláján.

Tcha Limberger különleges figurája a nemzetközi világzenei színtérnek. A vak belga szintó cigány hegedűs tiszteletbeli magyarként lép színpadra a Müpában a budapesti világzenei expo, a Womex szerda esti megnyitógáláján.

Viccesen azt szoktam néha mondani magamról, hogy kamumagyar vagyok, a tiszteletbeli szebben hangzik. Valóban sok időt töltöttem már Magyarországon és Erdélyben, elég jól megtanultam a nyelvet is. Hosszú éveken keresztül csak magyar népzenével foglalkoztam, bár most éppen nem

– mondta Tcha Limberger. Beszámolt arról, hogy a Kárpát-medencei romák zenéjét bemutató Gypsy HeartBeats nyitógálán nagyjából tíz percet játszhat, egy kalotaszegi blokkot fog előadni Pál István Szalonna Bandájának brácsásával és bőgősével.

A most 38 éves hegedűs, gitáros, énekes Bruges-ben született szintó vagy mánus cigányzenész családba, nagyapja, Piotto, és apja, Vivi Limberger is híres muzsikusnak számított, illetve számít Belgiumban.

Vándormuzsikus család volt, de amikor én megszülettem, 1977-ben már nem volt jellemző a vándorlás, bár hároméves koromig egy lakókocsiban laktunk.

Már kisgyerekként megmutatkozott Tcha Limberger elképesztő tehetsége, nagy hatással volt rá Django Reinhardt gipsy swing stílusa, de nyolcévesen már flamenco-előadóként lépett fel. Számos belga zenésszel és formációval dolgozott együtt, majd 25 évesen elhatározta, hogy Magyarországra jön, hogy közelebbről megismerje az itteni kávéházi cigányzenét.

Először gitáros édesapámmal és Koen De Cauter ismert belga zenésszel jöttem Budapestre, egy fesztiválon játszottunk. Gyorsan ráébredtem arra: muszáj megtanulnom ezt a nehéz nyelvet ahhoz, hogy a zenéjében elmélyedhessek. A Nyugat-Európában elérhető lemezeken, amelyeken a húszas évek prímásai játszottak, elképesztően izgalmasan szólt a pesti kávéházi cigányzene. Olyan egyéniségeket hallhattam, mint Rácz Béla, Magyari Imre vagy az ötvenes évekből Toki Horváth Gyula, aki nekem a csúcs volt. Sajnos személyesen már kevés színvonalas produkciót hallottam, de Boross Lajossal gyakran találkoztam és zenéltem is

– idézte fel Tcha Limberger. Mint meséli, első budapesti tartózkodását eredetileg hat hónapra tervezte, de több mint egy év lett belőle. Miután azt tanácsolták neki, Erdélybe menjen, ha igazi magyar cigányzenét akar élőben hallani, és mivel neki a kalotaszegi muzsika tetszett, ezért oda ment.

Kalotaszegen nagyon hamar befogadtak a helyi zenészek. Már megérkezésem estéjén találkoztam Neti Sanyi bácsival, Csipivel, az öreg Tóni Rudival, Gyergyói Robival, Cilika Gyuszival, és az első éjszaka hajnali 5-ig húztuk. Hamar megtanultam a repertoárt, később Tóni Rudi brácsással és Berki Viktor bőgőssel megcsináltuk a Kalotaszeg Triót. Nekem ez nagy megtiszteltetés volt.

Legfrissebb albumát Fekete éjszaka, borulj a világra címmel idén jelentette meg a Budapest Gipsy Orchestra kíséretével. Mint elmesélte, nemrég Szófiában voltak koncertjei, és jelenleg görögül tanul, mert gyakran játszik együtt egy Brüsszelben élő görög harmonikással, mégpedig az 1920-as években népszerű isztambuli görög zenét.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top