Egy csodagyerek írása a reményvesztett értelmiségről

katona

A Kossuth-díjas és háromszoros József Attila-díjas író Sarkadi Imre az ötvenes évek csodagyerekének számított. Mindössze 39 éves volt, amikor meghalt, de rövid élete ellenére olyan meghatározó jelentőségű műveket hagyott maga után, mint az 1960-ban írt Oszlopos Simeon. A darabban az illúzióvesztett értelmiség közérzeti válságát, vívódását, reményvesztettségét mutatja meg ma is rendkívüli erővel ható eszközökkel.

Több mint ötven év távlatából ez az értelmiségkép bizonyos mozzanataiban kifejezetten ironikus

– írják a darabról, amit a Katona József Színház idei évadának harmadik bemutatójaként tűztek műsorra Gothár Péter rendezésében. Az előadás főbb szerepeiben Ötvös András, Szirtes Ági, Rezes Judit és Pálos Hanna látható, az előadást pénteken játsszák először.

De más is lesz a Katonában: október 15-én, 22-én és 23-án a PanoDráma független színházi társulat vendégjátékaként felolvasószínházi produkciót láthat a közönség a Sufniban. A társulat Csalog Zsolt Doku56 című interjúkötetéből választotta ki a Keserű boldogság című interjút Jancsó Líviával, aki az amerikai nagykövetségen dolgozott az 1956-os forradalom idején.

Csalog interjúalanya nemcsak a magyar történelem egyik legfényesebb pillanatát látta közvetlen közelből, hanem besúgóktól körülvéve titokban legépelte Mindszenty hercegprímás emlékiratait, letartóztatták, faggatták, fenyegették, majd elengedték, utóbb internálták, ott is igyekezték megtörni, határozatlan időre magánzárkába csukták, a körlet névsorából törölték, majd mégis elengedték, hogy aztán kitelepítsék. Lívia pedig minden szabadulása alkalmával rohant vissza az Egyesült Államok nagykövetségére, dolgozni.

A PanoDráma produkciójában Jancsó Líviát Kari Györgyi alakítja, az előadást Ördög Tamás rendezte.