+ Tudomány

Új leletek igazolják, hogy máshogy történt a magyarok honfoglalása

magyarok honfoglalása

Az új elmélet szerint a magyaroknak az Urál-hegységtől a Kárpát-medencéig tartó vándorlását pár évtized hosszúságúra becsülik a korábbi több évszázadról szóló elmélettel szemben.

  • magyarok honfoglalása
  • magyarok honfoglalása
  • magyarok honfoglalása
  • magyarok honfoglalása
  • magyarok honfoglalása
  • magyarok honfoglalása

A magyarság eredetének kérdése nem pusztán “belügy”, hanem nemzetközileg is releváns tudományos kérdés – mondta Türk Attila régész, akinek a vezetésével a nyár második felében zajlott le a 3. Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíció.

Ugyan a magyarok elődeinek vándorlása csupán egy kis szeletét képezi a mai Moldova, Dnyeszter menti Köztársaság, Ukrajna és Oroszország történetének, mégis fontos ezen országok kutatóinak a kérdés, ezzel pedig élnie kell a magyar tudománynak.

A július 26. és augusztus 19. között lezajlott expedícióban a magyarság korai történetének szakértői, régészek, antropológus, turkológus, archeozoológus és egyetemi hallgatók vettek részt, akik drónt is vittek magukkal a lelőhelyek légi fényképezéséhez. A kutatócsapat a feltárásokon való munka mellett több múzeum régészeti gyűjteményeinek kora középkori leletanyagát is átnézte, valamint szakmai kapcsolatokat épített ki helyi szakemberekkel.

magyarok honfoglalása

Rézkori leletek egy orosz-magyar ásatáson az oroszországi Jekatyerinovka közelében 2015. július 30-án. Július 26. és augusztus 19. között zajlott Türk Attila régész vezetésével a 3. Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíció, amelynek keretében hazai régészek és antropológusok kapcsolódtak be a magyar őstörténet szempontjából is jelentõs Volga menti és uráli ásatásokba.
MTI Fotó: Szöllősi Mátyás

Az elmúlt évtizedben a magyar őstörténethez kapcsolódó kelet-európai régészeti leletek száma örvendetesen megszaporodott, emellett a hazai intézményrendszerben is komoly lendületet vett a téma kutatása – mondta el Türk Attila, hangsúlyozva, hogy a terepi kutatások terén három évtizedes lemaradást kell behozniuk a kérdéssel foglalkozó magyar régészeknek.

A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) létrejött Magyar Őstörténeti Témacsoport, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Régészeti Tanszékén elindult speciális őstörténeti képzés együttműködése révén 2013 óta van lehetőség arra, hogy a magyar régészek olyan kelet-európai ásatásokba kapcsolódjanak be, valamint olyan régészeti kutatások elvégzésére tudjanak buzdítani helyi szakembereket, amelyek hozzájárulnak a magyarság korai történetének feltárásához.

Az 1980-as évek eleje óta nem zajlott valódi terepmunka magyar régészek részvételével az érintett területeken, ezért ideje volt kilépni abból a “passzív hozzáállásból”, amely abból áll, hogy

ülünk Pesten vagy Szegeden az íróasztalnál és várjuk keletről az információkat.

Főleg azért is időszerű ez, mert főleg Ukrajnában, a Dnyeper középső folyása mentén igen gazdag, magyarsághoz köthető leletanyag került elő az elmúlt időszakban, ezzel pedig meglehetősen biztosan állítható, hogy itt feküdt Etelköz.

magyarok honfoglalása

Türk Attila régész (k) vizsgál egy 9. századi tárgyat orosz és magyar régészek társaságában az oroszországi Izsevszk múzeumában 2015. augusztus 2-án. Július 26. és augusztus 19. között zajlott Türk Attila vezetésével a 3. Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíció, amelynek keretében hazai régészek és antropológusok kapcsolódtak be a magyar őstörténet szempontjából is jelentős Volga menti és uráli ásatásokba. MTI Fotó: Szöllősi Mátyás

Mint fogalmazott, az orosz-magyar expedíciók legfontosabb célkitűzése egy olyan modern adatbázis alapjainak lefektetése, amely tartalmazza az Uráltól a Kárpát-medencéig húzódó terület magyarsággal kapcsolatba hozható teljes régészeti leletanyagát.

Ahhoz, hogy újat lehessen mondani a magyar etnogenezisről a régészet segítségével, első lépésként teljes anyaggyűjtésre van szükség

– mondta. A leletek gyakran “kontextusból kiragadott” interpretálása zsákutca volt, amely nagyon súlyos, elsősorban időrendi tévedésekhez vezetett korábban.

Példaként említette, hogy a veszelovói tarsolylemezként számon tartott Volga menti leletet a magyar kutatás automatikusan a honfoglalásnál korábbra datálta, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a magyarok keletről nyugatra irányuló vándorlása miatt a keleten talált tárgyi emlékek kizárólag korábbiak lehetnek a 9. század végénél. Csupán a lelőhely – egy őscseremisz temető – teljes anyagának áttekintésekor derült ki, hogy a helyszínen egyetlen sír sem korábbi a 10. századnál, így a tarsolylemez sem lehet az.

Az adatbázis mielőbbi felépítése azért is nagyon fontos, mert a keleti múzeumok eldugott gyűjteményeiben rengeteg tárgyi emlék megy tönkre, a modern eszközökkel történő részletes dokumentáció nélkül ezek a leletek elveszhetnek a magyar kutatás számára.

Türk Attila az idei expedíció legkomolyabb eredményének azt nevezte, hogy négy új múzeumi gyűjteménnyel és régészeti kutatóközponttal sikerült felvenni a szakmai kapcsolatokat. Fontos helyszín Szamara város környéke, ahol minden valószínűség szerint megtörténhetett a magyar törzsek Volgán való átkelése. Szintén jelentős az izsevszki és az ufai régészeti kutatóközponttal kialakított együttműködés, amelyek lehetővé teszik a rendszerváltozáskor megszakadt tudományos kapcsolatok újjáépítését.

Az expedíció emellett megtekintette a szentpétervári Ermitázs vonatkozó régészeti anyagát, ahol egy olyan, a Kaukázus északi részéről származó régészeti emlékekből álló magángyűjteményről is hírt kaptak, amelynek több darabja meglepő hasonlóságot mutat a honfoglaló magyarok leletanyagával.

Ez persze nem azt jelenti, hogy egyből oda kellene a Kaukázusba rajzolni a magyarokat, de indokolt lenne alaposan áttekinteni a térsége.

A régész arról a többek által már korábban felvetett, de lényegében most formálódó tudományos hipotézisről szólva, amely a magyaroknak az Urál-hegységtől a Kárpát-medencéig tartó vándorlását pár évtized hosszúságúra becsüli a korábbi több évszázadról szóló elmélettel szemben, elmondta, régészetileg semmi nyoma nincs annak, hogy bármilyen népesség is átkelt volna a Volgán a 6. századtól a 8. századig tartó időszakban. Ellenben a 9. század középső harmadában a Dnyeper középső folyásánál a Volga-vidékről ismert jellegzetes leletek tűnnek fel, és talán nem véletlen, hogy az első írott források a magyarokról a 830-as éveket követően jelennek meg.

Mint fogalmazott, az iskolai történelemkönyvekben olvasható elmélet – mely szerint a magyarok elődei 750 körül keltek át a Volgán – elsősorban a nyelvészet nyomására lett elfogadott, így próbálták megmagyarázni, miként került több száz ótörök eredetű jövevényszó a magyar nyelvbe. Ennek azonban – hasonlóan a szintén nyelvészeti okok miatt a Don és a Szeverszkij Donyec folyók közé lokalizált Levédiához – semmilyen kézzelfogható régészeti bizonyítéka nincsen.

 

9 hozzászólás

9 Comments

  1. imre szerint:

    ……miként került több száz ótörök eredetű jövevényszó a magyar nyelvbe. Ennek azonban – hasonlóan a szintén nyelvészeti okok miatt a Don és a Szeverszkij Donyec folyók közé lokalizált Levédiához – semmilyen kézzelfogható régészeti bizonyítéka nincsen……
    Lehet, hogy régészeti bizonyítéka nincsen de mégis ott az a több száz ótörök eredetű jövevényszó. Amit valahol mégiscsak át kellett vennünk 🙂

    • MérlegElőd szerint:

      Bolgár kapcsolat. A bolgárok is törökök. Csak nem az ottomán ágból.

  2. Gergely Kóródy szerint:

    De tényleg, akkor honnan jöttek azok a szavak?

  3. Gyzoltan szerint:

    Vélem, hogy sokat lendítene a tisztánlátás kérdésében, ha végre, utánanéznénk, vizsgálat tárgyává tennénk, Pió-atya magyarokat dicsfénybe vonó “jóslatának” vatikáni irattári alapját!
    Gyz

    • göre gábor szerint:

      A MAGYAR NYELV

      A magyar nyelv a messzi múltban gyökerezik. Sajátos módon fejlődött ki, és a
      szerkezete oly régi időkből ered, amikor a ma beszélt európai nyelvek még
      nem is léteztek. Olyan nyelv, amelyik önmagában, következetesen és szilárdan
      fejlődött, és amelyben mély logika rejlik, párosulva az érzés a hangzás alkalmazkodóképességével és rugalmasságával. Az angol büszke lehet arra, hogy
      nyelve magában hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetők benne az idegen rétegek, amelyeket a különbözőnépekkel való
      érintkezések során olvasztott magába. Ellenben a magyar olyan, mint egy
      egyetlen darabból álló terméskő amin az idők viharai még csak karcolást sem
      ejtettek. Nem naptár ez, amely a korok változásaihoz alkalmazkodik. De
      nincs is szüksége erre: nem vesz kölcsön, nem ad senkinek, de nem is vesz el
      senkitől. Ez a nyelv a legrégibb és leg dicsőségesebb emlékműve a nemzeti
      önállóságnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, azt mellőzik. A nyelvészetben éppúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok mennyezete is egyetlen sziklából készült, és erre sincs magyarázat. Senki sem tudja, honnan származnak, vagy hogy melyik hegyből vették
      a csodálatos sziklatömeget. Azt sem tudni, hogyan szállították és emelték fel a
      templomok csúcsáig. A magyar nyelv eredetisége még ennél is bámulatosabb.
      Aki ennek titkát valaha is megoldja, az isteni titkot fog megfejteni…

  4. geopapa szerint:

    Van egy súlyosabb szempont, mint a török jövevényszavak nyelvünkbe kerülése: őseink az uráli vadász-halász-rénkergető életmódot gyökeresen meghaladó lovaskatonákká váltak, olyan fokon, hogy ezt a képességüket sikerrel eladták a kazároknak és egyebeknek (bizonyítottan 2x harcoltak a Kárpát-medencében, keleti frank zsoldban a honfoglalás előtt), majd ezt betetőzve sikerrel meghódították a területet. Ez a gyökeres életmódváltás elképzelhetetlen 2-3 évtized alatt. Kutassatok uraim, szép cél.

  5. Gőgh Zoltán szerint:

    Meg kellene vizsgálni új kutatásom tárgyát, mely a Kárpát medencei Galaták, és egyéb kelta törzsek vándorlásai nyomvonalát vizslatja. Elméletem szerint az i.e. megindult kelta törzsek Itáliát, a görög félszigetet, a mai törökország területét végigdúlták. Az Anatóliában letelepedett galata törzsek fokozatosan szorultak észak felé, a közel kelet felől érkezők elől, egészen a sztyeppékig, ahol aztán ismét felszaporodván visszavándoroltak, számos más ott élő törzsel felszaporodván a kiindulási pontra. Ezek a galaták lovas népek voltak, a könnyűlovas harcmodort művelték. Nem hittek kitalált istenekben, természeti népek voltak. Anatóliában sok korai zsidó és keresztény csapódott hozzájuk, lásd. újszövetség. A fehér rassz egy tőről fakad aminek kiemelt bölcsője a kárpát medence. Egy példa: A családom neve Gőgh. Ennek Gógh, Gogh változatai léteznek. Az őseink felvidéki család, már 1200-ban ott éltek. Ezzel a névvel élnek Hollandok és Frízek. Welsiek Írek, Skótok a Gough nevet használják és I. Edward idején jegyezték fel Griffin Gogh-ot összeíráson. A család neve kiválóan végigvezethető a keletről nyugatra vándorló kelta utakon. A Gogh név a kelta Goff, azaz kovács szóból ered, más breton kelta magyarázat szerint a vörös, piros képű, hajú jelzője, ami a kontinensről átvándorlók jelzője volt a brit szigeten. A kommunizmusban a legtöbb leletre egyszerően rásütötték, hogy avar, ma már számos tudós kijelenti, hogy ezek zöme kelta eredetű. Érdemes rákeresni a kelta leletek, lelőhelyekre a kárpát medencében. Meg fogtok döbbenni. A mai régi “magyar” városok kivétel nélkül már előtte évezredek óta lakott telepek voltak, főleg a dunántúlon, balatonnál és a felvidéken. A keletről bejövő “honfoglalók” egyszerűen rácuccoltak a helyiekre, akik a fent említett területeket lakták. Mivel pl északon, Sopronban és a felvidéken Boi-ok éltek feltételezem a Frank-Bajor-Morva szövetség ezért támadta meg szinte elsőként a friss betelepülteket, mivel ők is Boi törzsbéliek voltak zömében és gátat szerettek volna vetni a keleti terjeszkedésnek. A kelta törszek mindig is egymást maró népek voltak, ezért is tudták őket sokáig nyúzni a rómaiak és sajnos ez a mentalitás nem sokat változott ma sem.

  6. göre gábor szerint:

    “anyagának áttekintésekor derült ki, hogy a helyszínen egyetlen sír sem korábbi a 10. századnál, így a tarsolylemez sem lehet az.” Ennyi esze van? A lemez nagyszülőktől nem örökölhette? Rég eszű majom megtiltja!

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top