Timár Sándor koreográfus módszere elterjedt az egész világon

Interjú Timár Sándor koreográfussal

Nyolcvanötödik születésnapját ünnepli október 2-án Timár Sándor. A Kossuth-díjas koreográfus, a nemzet művésze büszke arra, hogy a róla elnevezett módszer ennyire elterjedt a világban, és ma már Európa-szerte, Japánban, Észak-Afrikában, valamint Észak- és Dél-Amerikában is vannak követői.

A táncházmozgalom híres tanára előtt nagyszabású gálaműsorral tisztelegnek október 18-án azok a táncosok, koreográfusok, zenészek és énekesek, akik az ő műhelyében kezdték pályafutásukat. A műsort a koreográfus felesége, Timár Böske táncművész rendezi.

A legkülönbözőbb időkből válogattunk össze koreográfiákat. A műsorban minden korosztály jelentkezik egy-egy tánccal

– mondta Timár Sándor. A Csillagszemű Táncegyüttes ma is aktív koreográfusa szerint a gálaműsor célja annak bemutatása, hogy miként elevenítik fel és őrzik meg a művészek a magyar nemzet több száz éves hagyományait a mai modern világban.

timár sándor

Timár Sándor Kossuth-díjas koreográfus, a Csillagszemû Táncegyüttes alapítója 2015. szeptember 25-én budapesti otthonában, ahol interjút adott a Magyar Távirati Iroda újságírójának.
MTI Fotó: Soós Lajos

A műsorban szereplő Mezőségi rögtönzésben az Állami Balett Intézet, a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) és a Bartók Béla Táncegyüttes “seniorjai” tisztelegnek egykori tanítójuk előtt. A MÁNE önálló produkcióval is készül az estre, amelyen a mester kiotói és tokiói tanítványai is színpadra lépnek egy-egy saját koreográfiával.

A már 850 tagot számláló Csillagszemű Táncegyüttes, amely tavaly ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját – és a gálaműsor erejéig kiegészül a Csillagszeműek Anglia néptáncműhellyel – egyebek közt galgamenti és kalotaszegi táncokkal érkezik.

A műsor zenéjéről olyan muzsikusok gondoskodnak, akik a Bartók-együttesben kezdték pályafutásukat.

A gálaműsorhoz időzítve jelenik meg a Timár85 – Születésnapi képeskönyv, amely bemutatja a koreográfus szakmai életútját, és fényképekkel kalauzol végig a művész életén gyermekkorától kezdve a Nemzet Művésze cím elnyeréséig.

A ma már világszerte elterjedt Timár-módszer lényege, hogy a gyerekek minél fiatalabb korban ismerkedjenek meg nemzeti hagyományaikkal, és azok épüljenek be mindennapjaikba. A mozdulatokon túl a gyerekek megismerkednek a népzenével, az énekekkel, a fellépések révén sikerélményben van részük, önbizalomra tesznek szert, fegyelmet tanulnak, erős identitástudatot kapnak és egy közösség részévé válnak.

Olyan több száz éves múlt jelentkezik ebben a munkában, amely a mai világban is újrahasznosítható és nagyon mély nyomot hagy a gyerekek lelkében

– mondta a koreográfus.

A Timár-módszerrel képzett táncosok nagy előnye, hogy még akkor is nagyon fiatalok, amikor már hosszú évek óta a pályán vannak, hiszen például ha valaki háromévesen kezd el táncolni, akkor 23 évesen már nagy tapasztalattal rendelkező profi.

A szolnoki tanyavilágban született Timár Sándor a családja révén már fiatalon megismerkedett a hagyományélesztés gyakorlatával. Az érettségi előtt ő vezette iskolája, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium táncegyüttesét, ahol már megkezdte táncpedagógiai módszerének kidolgozását, miközben folyamatosan gyűjtötte a tanyavilág táncait.

Időközben megalakult a SZOT Művészegyüttes Molnár István táncművész vezetésével, amelynek ő is a tagja lett. Az együttesben ismerkedett meg mások mellett Martin Györggyel (1932-1983). Sokszor jártak táncokat, dalokat gyűjteni, amelyeket aztán megtanultak és továbbadtak. Gyűjtőútjaik anyagát ma a Hagyományok Háza őrzi.

Nagyon szerettem a Budapesttől távol élő magyarsággal kapcsolatot tartani, Erdély és a Délvidék volt a legfontosabb

– idézte fel Timár Sándor.

A páros közösen jött rá a magyar néptánc sajátosságára: improvizatív titkára. Ketten dolgozták ki ennek a nyelvtanát, hogy miként lehet variálni, ezért beszélünk ma táncanyanyelvről.

Timár Sándor saját módszerét alkalmazva vezette 1958-tól a Bartók Béla Táncegyüttest, és 16 éven át volt koreográfusa és művészeti vezetője a Magyar Állami Népi Együttesnek.

Az évek során különösen jó kapcsolat alakult ki Japánnal, amely hosszú idő óta a Timár család második műhelye. 1978 óta járnak a kelet-ázsiai országba, ahol az elmúlt majdnem negyven évben több tízezer tanítványuk volt.

De nem csak a keleti országokban, hanem Észak-Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában és persze az európai országokban is nagyon jó kapcsolataink vannak

– mondta a koreográfus.

Csillagszemű-oktatás manapság Budapest több helyszínén, az agglomeráció számos településén, valamint Egerben és tavaly óta négy angol városban folyik. Ilyen oktatás csak ott lehet, ahol megfelelő, saját magunk által kinevelt tanárunk van – jegyezte meg a koreográfus. A Timár Táncakadémia – államilag akkreditált, pedagógus-továbbképzés – nemrég bocsátotta útjára első tanári gárdáját.

A koreográfus elmondta, hogy elismerései közül a 2014-ben kapott Kossuth-díjra a legbüszkébb.

De nem ez a fontos, hanem az, hogy azt a hagyományt és tapasztalatot, amelyet elsajátítottunk, terjeszteni tudjuk, nem csupán Magyarországon, hanem a határainkon túl és a világ különböző pontjain is

– tette hozzá a művész, aki most is új koreográfián dolgozik.

Timár Sándor ma már ugyan nem táncolja végig az 5-6 órás próbákat, de jelen van és felügyeli a munkát. Tanárként legidősebb fia, Timár Mihály lépett a helyébe. A Timár házaspár gyerekei mind kiveszik a részüket a munkából, és saját szakterületükön segítenek: fotóznak, filmet készítenek, zenélnek.

Timár Sándor szerint ha eljön az idő, nyugodtan vonulhat majd nyugdíjba, mert olyan sok segítőtársa és ügyes követője van, hogy bőven lesz, aki folytassa mindazt, amit ő elkezdett.