+ Irodalom

A svédek úgy érezték, bocsánatot kell kérniük a magyaroktól a Göteborgi Könyvvásáron

göteborgi

Hammerstein Judit szerint a csütörtöki megnyitó óta a magyar politikát bíráló, váratlan akcióknak nincsen további hullámverése: Masha Gessen beszédéről egyébként – egyes híradásokkal szemben – sem ő maga, sem Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára nem „viharzott ki”, utóbbi többek között azért, mert jelen sem volt.

Délelőtt a szakmai látogatók vehettek részt a Göteborgi könyvvásáron, melynek kapuit 14 órakor nyitották meg a nagyközönség előtt.

Délelőtt az 1956-os forradalomról kérdezett magyar írókat Klas-Göran Karlsson történész; a beszélgetésen szó esett arról, hogy milyen hatással van 1956 és az akkori emigráció a magyar irodalomra.

Az ekkor Svédországba menekültek között van Thinsz Géza, aki aztán a svéd-magyar irodalmi kapcsolatok egyik motorjává vált. Tomas Tranströmerrel is ő ismertette meg a magyar irodalmat, így a Nobel-díjas svéd író, költő számos magyar szerző műveit ültette át anyanyelvére.

göteborgi

A Balassi Intézet (BI) bemutatta az emigrációs magyar irodalom egyik legfontosabb művét, Domonkos István Kormányeltörésben című versét, melyet tizenkét nyelvre – köztük svédre – lefordítva most külön kötetben adtak ki, előtte pedig többek között Jókai Anna mutatta be Kubinyi Anna albumát, Thomas Copper pedig Kertész Imréről szóló esszékötetét.

Virág Bognár Ágota, a kötet szerkesztője Domonkos István Kormányeltörésben című verse 12 nyelvű fordításának könyvbemutatóján, az Országos Idegennyelvű Könyvtár nyílt napján 2015. szeptember 25-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Virág Bognár Ágota, a kötet szerkesztője Domonkos István Kormányeltörésben című verse 12 nyelvű fordításának könyvbemutatóján, az Országos Idegennyelvű Könyvtár nyílt napján 2015. szeptember 25-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Izgalmas vita alakult ki délután a magyar médianyilvánosságról Oplatka András, Babarczy Eszter és Adam Cwejman részvételével rendezett beszélgetésen. Oplatka András elmondta, hogy a magyar nemzet 1956-ban függetlenséget akart, ez lehetett volna a pluralista demokrácia alapja. A forradalom emlékét nem lenne szabad a pártpolitikai küzdelmekben felhasználni és azon vitatkozni, hogy 1956 a bal vagy a jobb oldalé volt-e, mert 1956 mindenkié, az egész nemzeté.

A Balassi Intézet a vásár területén rendezett kiállítást az 1945-ben meggyilkolt Kinszki Imre fotóiból, melyeket Hammerstein Judit, a BI főigazgatója elmondása szerint szeretnének a szélesebb közönséggel megismertetni, mert Kinszkiről jelenleg „méltánytalanul kevesen” tudnak, noha a 20. századi fotóművészet legjobbjai közé tartozik.

göteborgi

Külső helyszínen adott koncertet csütörtökön a Budapest Bár, péntek este pedig két filmet vetítettek: a Kertész Imre művéből készült, Sorstalanság címűt és a Szabadság, szerelem című 1956-os filmet.

Hammerstein Judit szerint a csütörtöki megnyitó óta a magyar politikát bíráló, váratlan akcióknak nincsen további hullámverése: Masha Gessen beszédéről egyébként – egyes híradásokkal szemben – sem ő maga, sem Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára nem „viharzott ki”, utóbbi többek között azért, mert jelen sem volt.

A négy-öt svéd civil által a magyar stand megnyitója közben felmutatott transzparensek miatt pedig sokkal több svéd látogató érezte úgy, hogy elnézést kell kérnie – mondta a Balassi Intézet főigazgatója.

2 hozzászólás

2 Comments

  1. Judit szerint:

    A Domonkos-verset Daniel Gustafsson Pech fordította svédre.

  2. Imre Péter szerint:

    Igen,, csak a Göteborgi könyvvásáron történt „civilek” tüntetése az aznapi mainstream médiák híranyagának a centrumában volt, többek közt a svéd tv híradójának, ami a közvélemény legnagyobb befolyásolását formálja. A híradásban elég keményen érezhető volt, hogy a tüntetők magyar ellenes érzelmi beállítottsága helytálló és a tüntetők szinte rasszista módon hangot kaptak Magyarország elítélésére.
    A mostani bocsánat kérés tudtommal nem hangzik el sehol híranyagként, ahol az elítélés megtörtént. Tehát a hírözön egyoldalú.
    Egyébként a svéd átlag ember vélemény formálása és gondolkodása igen média függő, és a médiák programozása hatékony, mert a jóléti társadalmukban sokan elvesztették az önálló gondolkodásra való képességüket. Sok mindent az államra bíznak és bárányok módjára lehet őket irányítani.
    Az utóbbi hónapban, főleg az menekült áramlat fellendülésekor nagyon ellenséges hangulatú és igen kemény kritikájú média kirohanás volt Magyarország ellen. Ez alább hagyott, de a Göteborgi esettel fellobbant. Ezek nem tudják valóban mi is történik, és mi a valóság, sőt általában meg sem hallgatják, vagy az embernek az az érzése, hogy nem képesek józanul látni a valóságot. El vannak szakadva a valóság érzékelésétől. Nem jellemző, hogy a gondolkodásuk önálló. A félelemre épülő jellegű politikai benyomás meg bélyegzi a gondolkodásukat. Ma az egyik pártjuk megszavazta, hogy támogatják Svédország NATO-ba való belépését.

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top