Ez itt a csatorna hangja, a TV, a rádió nem adja – Interjú a Fegyelmező Részleggel

Fegyelmező Részleg

Aki az utóbbi évtizedben letévedt pár hazai punk koncertre, nem kerülhette el a Fegyelmező Részleg zenéjét. Persze csalóka a név. A fehérvári streetpunk együttesről valahogy nem a fegyelmezés jut az eszembe. Sokkal inkább az önfeledt, sörözős-bandázós életérzés. Meg persze az a jelenet, amikor koncerten a tömeg magából kivetkőzve, teli torokból skandálja:

A gumilövedék a mellemre tapadt, de összeszedem még újra magamat. Mögöttem a nappal, de előttem az éj, támadok újra büszkén!

A 2003-ban alakult zenekarral eddig túl sok interjú nem készült, bár ahogy éneklik is: ez itt a csatorna hangja, a TV, a rádió nem adja. Most viszont mégis adjuk. Kócossal, a Fegyelmező Részleg basszusgitárosával beszélgettünk. Hogyan sikerült elérni, hogy az akkor még ismeretlen zenekar az első buliján mindjárt a HétköznaPI CSAlódásokkal és a Hatóságilag Tilossal lépjen fel? Mi történik, ha valaki „egy pohár sörrel” többet iszik a kelleténél? Milyen pszichológiai stressz tesztnek veti alá sofőrjelöltjeit a Fegyelmező Részleg? Interjú.

Borzalmasan sablonos kérdés, de muszáj ezzel indítanom. Honnan a zenekar neve?

Jó kérdés, már nem tudom. A nevet a Donát hozta. Amúgy a Fegyelmező Részleg a katonaságnál, meg a börtönökben egy olyan rész, ahol a renitenseket “megfegyelmezik”.

Fegyelmező Részleg

A zenekar tagjai: Kócos (basszusgitár), Donát (ének), Sanyi (dobok), Ati (gitár) – fotó: keksz.net

2004-ben léptetek fel először. Hogyan kell elképzelni az első Fegyelmező Részleg koncertet?

2004 év elején nagyjából összeraktuk a zenekart, kész is lett 6-7 számunk. Megneszeltük, hogy márciusban jön a Picsa (HétköznaPICSAlódások) és a HT (Hatóságilag Tilos) Fehérvárra koncertezni. Nosza, ide becigánykodjuk magunkat – gondoltuk! A baj az volt, hogy a szervező srácoknak nem nagyon volt ínyére a dolog, hogy egy ismeretlen banda be akarja magát kérni. Mindegy, ha nem megy, nem megy. Ülünk a Stefi-sörözőben, Peró barátunk megtudja a szitut, hogy ez van, kikosarazták a bandánkat. Na, majd ő intézkedik. Telefonszám? Már hívom is. A beszélgetés körülbelül így zajlott:

– Halló, Peró vagyok a RedBlueDevils ULTRAS-ból.  Hallom, nem akarjátok, hogy fellépjen a Fegyelmező a Picsa bulin.

– Ja, hát izé, ígymegúgy…

– Figyelj! Szeretném, ha fellépnének!

– De hát ez meg az…

– Mi 20-an, 30-an mindenképp lemegyünk a koncertre, nem örülnénk, ha nem lenne Fegyelmező, és gondolom azért neked sem mindegy, hogy milyen hangulatban töltjük az estét. Vélemény?

A lényeg, hogy ezek után elhárult minden akadály és felléptünk a bulin. A jó kommunikáció falakat dönt le. (nevet)

Többek között a Derkovbois-szal, Linx-szel és a Böilerrel is jó a kapcsolatotok. Úgy hallottam, hogy a Riger Jánossal (A Böiler együttes énekese – a szerk. ) való első találkozás alkalmával egy pofon is elcsattant.

Igen, ezek régi sztorik. A 2000-es évek elején még máshogyan mentek a dolgok, sok streetpunk és oi banda működött, összetartó közönséggel. Szinte törvényszerű volt, hogy ezek a bandák együtt mozogtak.  Az meg még a Fegyelmező legeslegelején történt, hogy Donát (A Fegyelmező Részleg énekese – a szerk.) felment Pestre a bátyjával, Márkóval valami bulira, ahol a Böiler játszott. Előtte még nem is láttuk őket élőben, és hát maradjunk annyiban, hogy mély nyomott hagyott benne a zenekar, az odamondós tuskó szövegek, a zsírbunkó stílus. A buli után a Márkó be is mutatta egymásnak őket, viszont Donátunk talán egy “pohár sörrel” többet ivott annál, mint amennyit kellett volna, így szólt a Janihoz:

– Nagy a pofád a színpadon, kinn az utcán kellene ilyen keménynek lenni!

Aztán fogta magát, és le akart baszni egyet a Böiler énekesének, persze Jánosunk se maradt adósa. Szegény Márkó meg meg nézett, hogy mi a fasz van, magyarázhatta a bizonyítványt. Persze azóta szent a béke: This was a beginning of a beautiful friendship.

A Linx Turnépesedés című számának készítettetek egy fergeteges feldolgozást is, ráadásul mindezt az utcán vettétek fel. Igazi streetpunk?

Már nem tudom, hogy hogyan jött az ötlet, a szokásos Stefi-sörözős számok egyike. Ezzel kapcsolatban van egy sztori: Lackóéknál bandáztunk, a faterjának volt egy brácsája. Életemben nem volt a kezemben ilyesmi, felemelem a nyakamba, elkezdem a vonóval nyekeregtetni. Mit ad isten, egész normális hangok jönnek belőle. Fel is vettük a dalt úgy, hogy én “brácsázok” benne. Semmi mást nem tudok rajta azóta sem eljátszani, csak azt a három valamilyen hangot. A Derkovbois pár hónapra rá vette fel a saját lemezét, csörög a telefonom:

Szevasz Kócos, most vesszük fel az “Egyedül vívta” című számunkat, el tudnál jönni hozzánk Szombathelyre? Kellene benne szólóznod a hegedűvel.

Azt hittem, szívatnak, ők meg azt hogy én. Nagy nehezen hitték csak el, hogy abszolút nem tudok sem brácsázni, sem hegedülni.

Az idei rockmaratonos bulitokon egy vérbeli Balaton Sound-os arc is tiszteletét tette, és lett egy egész jó estéje, amit az Index lencsevégre is kapott. Mit szóltatok a videóhoz?

Sokat röhögtünk rajta, de a helyszínen nem tudtunk a felvételről. Valószínűleg véletlenül alakult így, hogy pont ránk keveredett oda a gyerek. Jópofa dolog volt szerintem, örültünk neki. Amúgy az idei rockmaratonos koncertünk volt talán az eddigi legjobb: mindenki totál be volt őrülve, teli sátor, alkoholmámor.

A tavalyi rockmaratonos fellépésetek sem telt eseménytelenül. Akkor egy lánykérés tette fel a pontot az i-re.

Valaki megkeresett, hogy lenne ez az ötlete, mi meg mondtuk, hogy persze, benne vagyunk, mehet. Az más kérdés, hogy később nem lett a kapcsolatból semmi, szétmentek. Szóval előre ledumáltunk mindent, hogyan, miként lesz. Persze teljes titokban tartva a csaj előtt a dolgot. Volt is meglepetés, jól sikerült minden. Videó is készült az esetről.  Ami talán a humoros oldala, az a következő: kérdezem a srácot, hogy melyik számunkkal folytatódjon a koncert, miután megkérte a szíve választottja kezét. A srác rávágta, hogy legyen „A sört szeretem jobban”

Facebookon többször is kerestetek a zenekarnak sofőrt. Sikerült megtalálni az igazit, aki betartja a legfontosabb „ne igyál, ha vezetsz” alapszabályt?

Igen, sok reménytelen próbálkozás után most úgy néz ki, hogy megtaláltuk az igazit E.T személyében. És hogy mi a feladata? Ezt a dobosunk, Sanyi foglalta össze a legjobban:

A sofőrjelölteket erős pszichológiai stressz-tesztnek vetjük alá, ami általában úgy néz ki, hogy kora délután dumáld le a kisbuszt, szervezz magadnak fuvart, hogy el tudj menni érte, majd alkalmazkodj 4 emberhez, lehetőleg mindenkit látogass meg otthon, ne túl korán, de ne is túl későn.

Ezután a slepp és a zenekar igényeinek maximális figyelembevétele mellett találd meg azt az időpontot, amikor elindulva kb. koncertkezdés előtt 10 perccel megérkezünk a fellépésre, úgy hogy legalább 20 percenként egy egészségügyi vizeletürítési megállót is beiktatsz.

Az első órában hallgathatsz punk zenét, de utána nagy az esély rá, hogy valami RAP esetleg Kisgrófó túráztatja a hallójárataidat, mögötted locsolják a szeszt, és valaki mindig fázik és/vagy fingik.

A parkolást oldd meg magad, és jó, ha tudod, hova megyünk, mert mi nem tudjuk!

Ezután keress segítséget a bepakoláshoz, miközben megszerzed a zenekari karszalagokat, és a koncertkezdésig hátralévő 10 percben még szerezz mindenkinek minimum egy sört! Koncert után jó, ha gyorsan elkapsz minden tagot a bepakoláshoz, amíg még van, aki lábra tud állni, mert a zenekar és a slepp hamarosan a szélrózsa minden irányába szétszóródik. Az előzetesen félrészegen megállapított indulási időponthoz adjál még nyugodtan egy-két órát, amikor is elkezdheted hívogatni a zenekar tagokat, hogy ki merre is lézeng éppen.

Ha véletlenül fel is vesszük, abban sok köszönet nem lesz, vajmi csekély információt tudsz belőlünk kiszedni. Marad a kutatás. Ha bárkit megtalálsz, azt el ne engedd magad mellől, mert újra nyoma vész, így egyre dagadó kíséreteddel járd végig a környék szórakozóhelyeit, ahol a magukat ügyesen álcázó zenekartagokat egyesével fülön csípheted.

Ha elszaladunk, érdemes utánunk futni, mert pillanatok alatt el tudunk tűnni.

Ha végül mindenki a kocsiban van, még bírnod kell a sopánkodást és az anyázást, de csak körülbelül 15 percig, mire mindenki bealszik.

Miután mindenkit hazaviszel, immár világosban reggel, jó ha gyorsan összeszeded a szétdobált kaját és káposztát a buszból, mert estére az nagyon büdös tud lenni. 2-3 vödör szemét. A komplett belső nagyrutin után 9-10 óra tájban elfeküdhetsz aludni.

Délután aztán persze felkeltünk, mert hiányzik a telefonunk, pólónk és egyéb cuccaink.

A hangszerek és cuccok szakszerű kipakolása és a takarítás után vissza kéne vinni buszt, elintézni a pénzügyeket, persze tankolni is kell, majd egy nagy szusszanással hátradőlhetsz: MEGCSINÁLTAD!”

A Fegyelmező Részleg szülőhazája Fehérvár. Milyen érzés, amikor hazai pályán léptek fel, és újra együtt a slepp?

A fehérvári bulik mindig kiemelt fontosságúak, évente kétszer, háromszor játszunk Fehérváron. Régebben a Pucok Sörözőben volt a székhelyünk, de most is van egy “saját” klubunk, a Nyolcas Műhely, ahol minden évben megtartjuk a Streetpunk Előszilvesztert. Idén is lesz, december 29-én, és a HétköznaPi Csalódások lesz a vendégünk.

Az akusztikusan előadott Slepp című számotok nagyon jól szól. Tervezitek, hogy más dalokat is felvesztek hasonló stílusban? És ha már itt tartunk, van rá esély, hogy belátható időn belül megjelenjen egy új Fegyelmező Részleg lemez?

Igen, szövögetünk ilyen célú álmokat, de még nem állt össze teljesen, hogy mit és hogyan. Elsőként csináltunk egy akusztikus koncertet Fehérváron, ami nagyon jól sikerült. Tervezzük, hogy 2016 elején elmegyünk Pestre is ezzel a műsorral.