Az Urániában tartják kedden a Zsinagógák népe című film díszbemutatóját

zsinagogaknepe

A Kárpát-medencei zsinagógákat a római időktől napjainkig bemutató dokumentumfilmet láthat a közönség augusztus 25-én, kedden az Uránia Nemzeti Filmszínházban; a Zsinagógák népe című alkotás díszbemutatója a Zsidó Kulturális Fesztivál felvezető rendezvénye.

A filmet az augusztus 30. és szeptember 6. között Budapesten megvalósuló Zsidó Kulturális Fesztivál előfutáraként augusztus 25-én 19 órakor mutatja be a Glokalfilm Kft. és az Orczy Kultúrkert Egyesület. Az 50 perces ismeretterjesztő film vetítése előtt köszöntőt mond Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Klein Rudolf, a film építész szakértője és Szabó Mihály, az alkotás rendező-operatőre.

Csontos János, a mű producere elmondta: a díszbemutatón látható film teljes, összesen 100 perces, négyrészes változatát szombaton kezdik el vetíteni a Duna televízióban.

Mint mondta, a filmben Klein Rudolf építészettörténész az ókortól a második világháborúig tekinti át a magyarországi zsinagógaépítészetet. Kiemelte: Klein Rudolf a szerzője a Zsinagógák Magyarországon 1782-1918 című kötetnek, amely az első átfogó mű a történelmi Magyarország zsinagógaépítészetéről az 1782 és 1918 közötti időszakból.

Ezért őt kértük fel arra, hogy Kismartontól Husztig, Szabadkától Nagyszombatig az egész Kárpát-medencében a fontosabb építészeti jelentőséggel bíró zsinagógákat bemutassa

– mondta a producer.
 Kitért arra, hogy Klein Rudolf mindenütt a helyszínen beszélt a zsinagógákról, magyarul és angolul. A film narrátora a magyar változatban Németh Kriszta, az angol variációban pedig Patrick Mullowney. Az volt a célkitűzés, hogy külföldön, például az Egyesült Államokban és Izraelben is bemutatható legyen a film, vigye Magyarország hírét – mondta a producer, hozzátéve: a filmből DVD-változat is készült, Klein Rudolf zsinagóga-fotóit tartalmazó kísérőfüzettel. Továbbá a magyar mellett az angol nyelvű, szintén négyrészes verzió is elérhető a www.zsinagogaknepe.hu oldalon.

A producer elmondta: több tucat zsinagógát jártak végig, mintegy 40 helyszínen forgattak, Erdélyben, a Délvidéken, a Felvidéken, Burgenlandban és Kárpátalján is jártak. Többek között Temesvár, Szabadka, Nagyszombat, Pozsony, Kismarton, Huszt zsinagógáit ismertetik meg a nézőkkel. Magyarországon például Bonyhád, Zalaegerszeg, Sopron, Győr, Pápa, Tokaj, Mád zsinagógáit mutatják be, Budapesten a várbeli két zsinagóga mellett újabb építésű – köztük a Dohány utcai és a Rumbach Sebestyén utcai – zsinagógák is szerepelnek a filmben.

Csontos János kitért arra, hogy korábban, építészeti filmesként már minden magyarországi nagy felekezet templomait végigfilmezte, eddig 150 építészeti filmet gyártottak le, amelyeket főleg a köztévé mutatott be.

Örültem annak, hogy most a zsinagóga-építészetről is mód nyílt forgatni, hiszen nem is volt még ilyen sorozat filmes feldolgozásban. Ezúttal a történelmi adottságok miatt kortárs építészetről nem beszélhetünk, mert nem épülnek új zsinagógák, az egyetlen csepeli kísérlet is elakadt. Tehát építészettörténeti, művészettörténeti szempontból lehetett a témát megfogni

– mondta.

Mint fogalmazott, a film a vészkorszakot is érinti, de alapvetően nem történelmi film, hanem az építészetre, az értékfelmutatásra, értékőrzésre helyezik a hangsúlyt. Kiemelte: a zsinagógák Magyarország rejtett kincsei közé tartoznak. A film azt az együttélést próbálja bemutatni, amelynek során a zsinagógák gazdagították Magyarország épített kincseit.

Beszélt arról is, hogy számos zsinagóga felújításra szorul, de több helyen ez már példaszerűen megtörtént. A zsinagógákat sok helyen visszavette a gyülekezet, számos épületet pedig kulturális célra használnak – színház, könyvtár, művelődési központ működik bennük. Arról beszélt, hogy a zsinagógaépítkezések mindig összefüggtek a magyarországi zsidóság helyzetével.

A filmből az világlik ki, hogy a vészkorszaktól eltekintve kilenc évszázadon át átlagosan sokkal jobb helyzetben voltak a Kárpát-medencében a zsidó felekezetűek, mint bárhol Európában

– mondta, hozzátéve, hogy ezzel együtt azért jellemzőek voltak olyan építészeti megszorítások, hogy a zsinagógák például nem nézhettek az utcafrontra, léteznek zsinagógák, amelyek egy háztömb belső udvarában találhatók.

Mint mondta, nincsen zsinagóga-stílus, hanem mindig a magyar történeti stílusnak megfelelő zsinagógákat építették.

Ahány korszak, annyiféle zsinagóga. Ez a sokszínűség volt az egyik dolog, ami felkeltette az érdeklődésemet

– jegyezte meg.

Elmondta: a film a holokauszt-emlékév alkalmából készült, a Civil Alap 2014 Pályázati Program 9 millió forintos támogatásával.