Magyar nyelvű táblát is kapott a 120 éve született legendás világutazó, Almásy László


Magyar nyelvű emléktáblát avattak Almásy László (1895-1951) születésének 120. évfordulója alkalmából szülőhelyén, az Ausztriában lévő borostyánkői (bernsteini) várban hétfőn az Abu Ramla Szahara Expedíció tagjai.

Az angol beteg című film főhősének, a legendás életű utazónak, felfedezőnek, repülős térképésznek a szülőhelyén eddig csak német nyelvű, kis méretű tábla állított emléket.

A magyar nyelvű emléktáblát a ma Ausztriához tartozó, az egykor az Almásy család tulajdonában lévő borostyánkői várban helyezték el és avatták fel az expedíció tagjai: Gebauer Szabolcs, Kersánszky Tamás és Kálazy András, akik több alkalommal járták be Almásy több útját az egyiptomi Kairótól a szudáni Kartúmig. Az utak során nagyszámú fényképes dokumentációt és dokumentumfilmet készítettek az egykori Núbia emlékeiről és Almásy László által is meglátogatott helyszínekről.

Almásy László Ede repülős felfedező 1932-ben tette első jelentős felfedezését, amikor megtalálta a Zarzura oázist. A helybeliek csak a keréknyomok láttán hitték el Almásynak, hogy a homoktengeren keresztül érte el Zarzurát, és mivel szinte jobban ismerte a sivatagot, mint maguk a beduinok, az Abu ramla, a Homok atyja nevet adták neki. Almásy a Líbiai-sivatag utolsó ismeretlen helyeit térképezte fel, miközben Sir Robert Clayton, Penderel repülő-alezredes és Patrick Clayton társaságában felfedezte a Gilf Kebír-fennsík északi fővölgyét.

almásy lászló

MTI Fotó: Éber András

Almásy László a fennsík tanúhegyektől övezett völgyének homokkő sziklabarlangjaiban ősi állat- és emberábrázolásokra bukkant. A Képek völgyének nevezett barlangokban neolitikus strucc-, pálma- gazella-, zsiráfábrázolásokat vörössel festettek a falakra. Ekkor fedezte fel az úgynevezett Úszók barlangját. Az Ain Dua sziklabarlangjaiban körülbelül 800, fehérrel, vörössel, barnával és sárgával színezett állatalakot és feketével ábrázolt emberformát találtak.

Almásy László közreműködött az egyiptomi sportrepülés létrejöttében is és megalapította a kairói Aero Clubot. A háború előtti években az egyiptomi királyi család és a kairói térképészeti intézet számára teljesített megbízásokat. Emellett ő szelte át a sivatagot először autóval észak-déli irányba Kairóból Kartúmba, erről az utazásról szól Autóval Szudánba című könyve. Ebben az útleírásban tudósított először arról, hogy a Nílus egyik szigetén, Vádi Halfa közelében egy “magyar” nevű berber törzs él, amelynek tagjai állítólag II. Szolimán szultán serege által összefogdosott magyar hadifoglyok, majd katonák leszármazottai. A törzs magyarábnak nevezte magát.

Az Abu Ramla Szahara Expedíció 2003 novemberében indult először útnak, hogy ellátogasson az UNESCO által az év nyarán a világörökség részévé nyilvánított, a mai Szudán területén található ókori fővárosba, Napatába, valamint a tőle 350 kilométerre fekvő Meroéba. Az expedíció 2004-ben és 2006-ban is visszatért Núbiába, hogy fényképek és filmfelvételek segítségével őrizze meg az ókori kultúrák emlékeit. Az expedíció által dokumentált ókori lelőhelyek jobbára elérhetetlenek voltak, és ma is nehezen megközelíthetők. A csapat tagjai számtalanszor tértek vissza azóta is Egyiptom földjére elmélyítve ismereteiket és hogy fényképes és mozgóképes dokumentációt készítsenek az egyiptomi civilizáció hátramaradt emlékeiről.