A történetírás, mint környezetszennyező eszköz

földi pál
3.2
A hófehérkének szánt alma bakfitty ehhez képest!

Földi Pál: Legendás várak – várak legendái – Anno Kiadó – keménytáblás kötés, nagyalakú, 160 oldal – ISBN 9633754275

Időről-időre átfutom az olcsó könyvekkel csábító standok kínálatát, mert a sok ócskaság között néha-néha igazi gyöngyszemekre lehet találni, s bár Földi Pál „történelmi tárgyú” könyvei soha nem keltették fel a figyelmemet, mégis tisztában voltam vele, hogy létezik egy ilyen nevű szerző. Könyvei olyan mennyiségben vannak jelen ebben a piaci szegmensben, hogy nem lehet nem észrevenni.

Magamtól nem venném meg egyik Földi kötetet sem, de úgy alakult, hogy (családi okok miatt) hozzám került a magyar várak legendáit bemutató kötet. Érdeklődve forgattam, lapozgattam, s az első aprócska meghökkenés lassan átváltott ijedt borzongásba:

ez a könyv mérgező!

Nem viccelek, tényleg méreggel vannak átitatva a lapok! A nemzeti sértettségből és kisebbrendűségi komplexusból fakadó öntömjénező és másokat gyalázó métely ellep mindent, s ráadásul mindezt olyan sanda és alamuszi módon, hogy mögötte már nem is feltételezhetünk egyszerű butaságot. Hiszen a várak története, s a hozzá kapcsolódó legendák önmagukban valóban izgalmasak, érdekesek, s vonzók lehetnek. Olyasmi, amit érdemes lenne minden gyereknek megtanítani! A könyv első látásra olyan, amit a gyanútlan szülő, nagyszülő, nagynéni örömmel megvesz a „kis rokonnak”. Az alma, amibe Hófehérke beleharapott, ehhez képest csíntevésnek tűnik!

Az itt-ott elszórt utalásokból – melyek a mai magyar határokon kívül eső várakról szóló szövegekben vannak – viszonylag gyorsan összeáll a kép. Találomra ragadunk ki néhány sandaságot, kezdjük az elején!

Alvinc az egyik nagy „kedvenc”:

A várkastély 1792-ben leégett, és azóta lakatlan rom. Ettől kezdve folyamatosan pusztul, 1918 óta a román állam mit sem törődött vele.

…Ceaucescu azóta a helyére, a történelem szemétdombjára került, de Brassó Fellegvára még romjaiban is áll, és a magyar felnézve rá, lelki szemei előtt ott látja lobogni a piros-fehér-zöld zászlót.

…A lélegzetelállító, és magyar történelmet hirdető vár a román uralom alatt teljesen pusztulásnak indult, még az utólag kiötölt történelemhamisítás sem látszik megmenteni, miszerint a vár valaha Decebál dák (értsd „román”?) király székhelye volt.[Déva]

…A millennium emlékére magas oszlopra helyezett turulos Árpád szobrot állított a vár ormára a magyarság kegyelete. Kiknek aztán a nagyhatalmak döntése révén birtokukba jutott a vár, önmagukra jellemző módon első dolguk volt, hogy a történelmi igazságnak ezt a mementóját elpusztítsák.
De míg Dévény sziklája állni fog, minden magyar itt tudja, s látja hazája határát.

…Kolozsvár az átkos Trianonnal azoké lett, akiknek soha semmi közük nem volt hozzá. Azoké, akiknek egyetlen alkotása, hogy mindent elpusztítottak, meggyaláztak, ami magyar volt, és helyébe mit alkottak? Román nemzeti színekre festették a szemetes kukákat…

…Az a Pozsony, amelyben egykor Széchenyi és Kossuth szónokolt, Benes, Tiso és Meciar otthona lett Bratislava néven.
A pozsonyi vár négy tornya, bús omladék gyanánt mered az égre, mint temetőben az elhanyagolt síremlék, hirdetve minden dicsőség szomorú elmúlását.

Kell ennél többet idézni? Mert bőven akadnak még ilyen szellemben született mondatok ebben a könyvben. De, most komolyan! Van olyan, aki azt gondolja, hogy saját magyarsága a Trianon kesergőtől és a más nemzetek szapulásától erősödik? Van, aki elhiszi, hogy az ilyen szövegek használnak, és nem ártanak? Van, aki ezt a szemléletet akarja gyermekének szívébe ültetni?

Tom Gauld Our blessed homeland - Fóldi Pál

Bár unalomig ismertnek tűnhet, nem ismerek ennél pontosabb képi megfogalmazást … (Tom Gauld “Our blessed homeland”)

Nem gondolom, hogy túloztam volna, amikor azt állítottam, hogy ez a könyv mérgező. Az országunkban zajló politikai és társadalmi folyamatok pedig azt mutatják, hogy már nem tehetjük meg, hogy csak magunk között rötyögünk az ilyesféle sületlenségeken. Ugyanígy azt sem tehetjük meg, hogy másfele fordulunk… mert ott is hasonló bornírt agyszüleményekbe ütközhet a pillantásunk. Éppen ezért szomorúan mondom:

A Legendás várak – várak legendái című kötet a lelki- és szellemi környezetszennyezés eszköze. Felkészületlenül kézbe venni: hiba; tudatlanságból mások kezébe adni: bűn!

Voltak – és vannak, nem is kevesen – akiket mélységesen felháborít, hogy a fél évszázadon át belénk sulykolt dogmákkal szembe mertem menni, nevezetesen egy-egy kérdésben más a véleményem. Van, aki azon háborodik fel, hogy egyes hivatásos hadtörténészek álláspontját amatőr létemre kétségbe mertem vonni. Hangsúlyozni szeretném, hogy részemről csak egyfajta véleményről van szó, szemben ezen elvtársak által kinyilatkoztatott dogmákkal. Meg is kaptam a magamét, néhány jól behatárolható szellemiségű lapban. Minden kritikában van némi igazság, amit elfogadok, de a gátlástalan csúsztatások – és ekkor még udvariasan fogalmaztam – felháborítanak

– állítja a szerző egy interjúban, s a fenti, szövegkörnyezetükből kiragadott részletek alapján elgondolkodhatunk a „gátlástalan csúsztatások” mibenlétén, helyén és szerepén. Persze, aki kritikát mer megfogalmazni, az egyből megkapja a liberális jelzőt. Magamra nézvést sem számítok kedvezőbb ítéletre…

Azt gondolom, hogy hiába érdekes egy könyv a tények szintjén, ha az, amit sugall nem elfogadható. Régen túl kellett volna jutni azon, hogy a régi sérelmekre mai sértésekkel feleljünk, s tényleg boldoggá tenne, ha látnám valahol azokat, akiken a nemzeti jelző nem rosszul szabott zakóként lötyög. Hol vannak azok a nemzeti elkötelezettségű magyarok, akik tiltakoznak az ellen, hogy őket egy kalap alá vegyék az ilyen gondolatok terjesztőivel? Hol vannak azok, akik Bartók nyomán haladva tudomásul veszik végre, hogy a zsidó, az oláh és a tót – mostanában pedig a szír, az afgán… – ugyanolyan ember, mint a magyar. S ez az emberség – ha az a nemzeti gondolat ráadásul kereszténynek/keresztyénnek mondja magát – sokkal előbbre való minden egyéb tulajdonságnál. Előbbre való kellene hogy legyen!


The Breakdown


a legendák
6.7
a szemlélet
1
nyomdai kivitelezés (a konkrét példány esetében)
1.9


  • buchbinder ármin

    NA, csak vigyáz, kapsz majd a pofádra, ha elolvasák a magyar nemzet valódi fiai!!!!!!!!!!!!!!!!!!

  • barocco

    Ne találkozzunk egy sötét sikátorban, te!

  • Béla úr

    Na igen a magyar egy alsóbbrendű lény. Ezt mindenki tudja, sőt nem is emlékezhet a szellemi ősei által épített kulturális emlékekre. Még talán meg is bántja a szomszédos államokat. (irónia)
    Bocs b***d meg, hogy volt képük ezeknek a magyaroknak kultúrát teremteni az egész Kárpát-medencében!
    Nem a magyaroknak van kisebbségrendűségi komplexusuk, hanem a környező népeknek akik történelmet kreálnak maguknak. Szegényeknek böki a csőrüket, hogy bárhova mennek magyar kulturális emlékekbe ütköznek.

  • Ghanima

    Nahhh… mellüket döngető nagy magyarkodók…
    Fogadok, nektek Zrínyi Miklós megfogalmazása nem elég: “egy népnél sem vagyunk alábbvalók.”
    Jut eszembe: Zrínyit magyarnak fogadjátok-e el?

    Mit kell hát másokat becsmérelni? Azoknak, akik biztosak magukban, ez esetben magyarságukban, mit sem számít, ha esetleg mások pocskondiázzák őket., és nem vágnak vissza dacosan,mint egy óvodás.
    Ez a különbség a patrióta, azaz hazafiú és honleány viselkedése és a nemzethhyeskedők gyenge önbecsülése között.

  • tamásjózsef

    A magyar az egyetlen nép a világon, ahol magyarul szólók, magyarul kommentálók… mindig s mindig a magyarokat szapulják, szapulhatják. Miért? Szolzsenyicin ad erre, erre is választ. Együtt I-II. kötetében. Tehát ugyanazok a marxisták szapulják a magyart, mint ahogyan az oroszt, vagy ezt a Földi Pált. Földi Pál fogalmazhatott volna precizebben, ha nem rxmánoknak, hanem marxistáknak nevezi a történelmi értékeket nem becsülőket. Hiszen itt bástya elvtársék, s a szovjet laktanyák ugyanezt tették a nemesi ország örökségével…

  • tamásjózsef

    Én komcsi írónak tudtam ezt a Földi Pált. S jól tudtam, most néztem meg, 63-ban végzett katonatisztje lett- a bolsevizmusnak, kádárnak. Furcsa, hogy most nekem kell védenem, mert az Igazság mindennél fontosabb. Megmutatom, mi az igazi baja a Földit támadó érdekfalka újságírónak:
    „Hiába volt hát a nagy összeesküvés? Igaz, a négy évig tartó háború, a maga sok millió halottjával, a fegyverkezéssel és az újjáépítéssel extra profitot biztosított néhány száz kiválasztottnak.”
    Ez a baja, hiszen ezt mondja Henry Ford és Szolzsenyicin s még sokan mások.

  • tamásjózsef

    Az országlakosság nagy része, a marxista örökségű.. mindent s mindenkit szeret, persze csak a szavak szintjén, egyetlen feltétel, ne legyen magyar. Akár szir, akár txt, akár roxmán, bárki, csak magyar ne legyen. Azonnal haladó, azonnal trendi. Volt egy ilyen szovjet író, több is persze. Nála a cárizmus alatt még a fű se zöld, minden rossz, Keserünek nevezte magát, Gorkij néven lett szekértolója az Ördögnek, a kommonista Shylocknak, Joszip Viszarjonovics Stalinnak, aki szintén egy nemzetközi marxista volt, a javából.

  • tamásjózsef

    A magyar-szapuló, milyen érdekes, mennyire félti a románt az újabb sértésektől! Régi bolsevikmódszer ez is. Hiszen, ha a keresztény, a magyar érveket talál saját történetéből arra, hogy miért örököltünk ilyen hatalmas adósságot, népesedési csődöt, erkölcsi s anyagi válságot, akkor ezek régi sérelmek, nem kell mindig a múltat idézni, bolygatni,stb.. Mikor évente hatszor a sorstalanok azon sérelmét, hogy pár éven megpróbálták őket munkára bírni, újra s újra vissza-vissza idézik, akkor nincsen szöveg,
    “Régen túl kellett volna jutni azon, hogy a régi sérelmekre mai sértésekkel feleljünk,””
    ráadásul a magyarok részéről sosem érte, érhette igazi sérelem a hazai marxistáinkat. Ez a nemzet, a magyar az egyetlen a világon, mely mindig, s mindig nem csak védte őket, hanem önként sdalolva át is adta terét s államvezetését, a mindenkori marxistáknak.
    Aki nem hiszi, olvassa el Werfel a helyreállított kereszt igaz történetét, vagy a vonakodó csatlóst, vagy Albert Camus-t…

  • tamásjózsef

    Öngólt lőtt a filoromán-marxista, amikor a nem írom pennával, fekete tentával, de szablyám élivel az én örök híremet Zrinyijének magyarságára próbál froclizó érveket keresni. HISZEN PONTOSAN AZT BIZONYÍTJA EZ IS, HOGY A MAGYAR AZ EGYETLEN NÉP A VILÁGON, MELY SZÁRMAZÁSÁRA TEKINTET NÉLKÜL NEMCSAK BEFOGADTA, HANEM MEGBECSÜLTE, VEZETŐI SZINTRE EMELTE, mindazokat, akik magyar érzelműek voltak, vagy annak mutatták magukat…
    Az amerikai magyar nagykövet 1933-41 között azt válaszolta annak a honfitársának, mely vezércikkében akkor is.. kikre hallgatva, a magyarokról azt mondotta, még meg is ették, meg is ölték azok jobbágyaikat!!!!, hogy ennek az ellenkezője az Igazság. A magyar évszázados nemesi jogrend, még az amcsi demokráciánál is tovább ment liberalizmusban s jogok adásában, a kisebbségeknek!! Montgomery a Nestlé csoki gyáros, miért látta ezt, miért tudta ezt.? Mert szerette a magyarokat. A mai országlakosság balos többsége pedig gyyülöli a magyarokat.

  • tamásjózsef

    Egy másik hasonlattal, ha a magyarokat katicabogaraknak fogjuk fel, bizonyos, hogy hazai balos marxistáink a harlekinkatica érdemeit, érveit fogják támogatni s emlegetni.
    “Nemcsak falánk, de sokkal mozgékonyabb és agresszívabb is, mint az őshonos európai katicafajok, melyeket könnyűszerrel kiszorít élőhelyükről, ezért a harlekin ma már több gondot okoz, mint amennyi hasznot hajt.”
    Mi lenne, ha a baloldali hangadó közvélemény migránsoknak tekintené, az itteni csonkában még létező utolsó mohikánokat, a maradék dolgozó magyarokat. Migrénesek már régen lehetnek Magyarországon- a magyarok.. A magyarság történetét újra kell írni, a közép s felső oktatás részére. s kötelezővé tenni, magyar sarkcsillagok megismerését, könyveik, érveik fölényes tudását, mindenki számára, aki itt tanult,tanul, vagy tanulni fog… ne csak lenint s érveit..

  • tamásjózsef

    ” A nemzetközi sértettségből és kisebbrendűségi komplexusból fakadó öntömjénező és másokat gyalázó métely ellep mindent, s ráadásul mindezt olyan sanda és alamuszi módon, hogy mögötte már nem is feltételezhetünk egyszerű butaságot. ”
    Pontosan ezt gondoljuk mi magyarok, a békeharxcos, világnemzetközi haladó erők, nemzetközi marxistáiról. nőtanácsos, a világ haladó erői, a szovjetunió,blablabla. Ma már a régi stálinista sem akar emlékezni arra az idóre, amikor minden tanévkezdet idején a magyar himnusz elött vagy helyett, “a szövetségbe forrj szabad köztársaságok, a nagy Oroszország alkotta frigy, hogy éljen a szovjetegysége hatalma, mely népek barátságát alkotta meg igy…” igaz-e nemzetközi bolsevikok, akkor még ezt a nótát fújták-most liberálisok, ezek ugyanazok.

  • “Kell ennél többet idézni? Mert bőven akadnak még ilyen szellemben született mondatok ebben a könyvben. De, most komolyan! Van olyan, aki azt gondolja, hogy saját magyarsága a Trianon kesergőtől és a más nemzetek szapulásától erősödik? Van, aki elhiszi, hogy az ilyen szövegek használnak, és nem ártanak? Van, aki ezt a szemléletet akarja gyermekének szívébe ültetni?””
    Van, vannak. Lásd Benedek István Rendületlenül kötetét, összeállítását. A balos idolok közűl József Attila, Karinthy Frigyes, Márai Sándor, Kodolányitól Babitsot leszámítva szinte mindenki.. Nem, nem soha!! Ezt József Attila írta. Trianont nem lehet elfelejteni, a magyar nép nem kicsi volt ugyanis, hanem csonka lett, a mai napig. Babits az igazi haza cikke óta, ezt a hangot pengeti, minden magyart ócsároló. Olvasni jó. Nomád válasza Babitsnak, a tanácsköztársaság dicstelen balos rémuralma, a marxisták első hivatalos jelentkezésekor.

  • tamásjózsef

    “Magamtól nem venném meg egyik Földi kötetet sem, de úgy alakult, hogy (családi okok miatt) hozzám került a magyar várak legendáit bemutató kötet. “” vulgármarxista gőgtől s faji felsöbbségéről bizonyos mondat ez is..
    Földi Pált szólítsa meg, védje meg az saját magát, s adjon teret, válaszának. Különben pontosan azt csinálja, amit kádárék alatt a Fekete Gyulát támadó bértollnokok-marxista-szakemberei. Még válaszlehetőséget sem adnak a megtámadottnak, s el sem olvassák valójában írásait. Csak kiragadnak részleteket. Arra jó volt ez a cikk, s a balos két hozzászólás, hogy ezentúl több tisztelettel nézem Földi Pál személyét s könyveit…

  • Zoltán

    Földi Pál könyvei nagyon izgalmasak! Én már majdnem mindet elolvastam. Nagyon sok olyan információt találni bennük, melyekről sokáig hallgattak. Csak ajánlani tudom mindenkinek! 🙂