+ Tudomány

Szoborrá változott a svájci hadronütköztető rezonátora

cern

A berendezés rézből készült elemében állóhullámokat keltettek, amelyekkel egyik irányban elektronokat, a másikban pozitronokat gyorsítottak.

Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója avatta fel az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban azt a rádiófrekvenciás rezonátort, amely 1989 és 2000 között a CERN Nagy Elektron-Pozitron Ütköztetőjében (LEP) működött, és a jövőben szoborként díszíti az akadémiai intézmény udvarát. A berendezés a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumának ajándéka – írja Magyar Tudományos Akadémia honlapja.

Hogyan működött a részecskegyorsítóban a szobor?

A berendezés rézből készült elemében állóhullámokat keltettek, amelyekkel egyik irányban elektronokat, a másikban pozitronokat gyorsítottak. A CERN 27 km-es föld alatti alagútjában épült nagy LEP ütköztetőben 128 összehangolt rezonátor 45 GeV energiára gyorsította az egymással szemben keringő elektronokat és pozitronokat, amelyek azután a négy óriási észlelőrendszer közepén ütköztek. Az így keletkező Z-bozonok tanulmányozása véglegesítette a standard modellt, a részecskefizika elméletét.

Az elmúlt évtizedekben szoros együttműködés és kiváló kapcsolat épült ki a tavaly megalakulásának 60. évfordulóját ünneplő CERN és a magyar kutatók között

– mondta a nagyenergiás fizikai kérdések kísérleti és elméleti vizsgálata területén elért együttműködés eredményeiről Rolf-Dieter Heuer.

cern

Rolf-Dieter Heuer és Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója

A CERN-ben mintegy hetven magyar fizikus és mérnök dolgozik folyamatosan, rajtuk kívül pedig körülbelül tíz honfitársunk az adminisztrációban, a számítóközpontban, illetve a könyvtárban végez feladatokat.

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Zoltan J Kiss szerint:

    A W és az Z bozon is tulajdonképpen egy impulzus. Hogy ezt ki tudtuk mérni, az valóban óriási eredmény. De a magyarázat, amit a hivatalos fizika tudománytól ezek a bozonok mai napig kapnak, az számomra a hivatalos fizikai szemlélet ellentmondásosságának a mintapéldája.
    Ha valaminek élettartama van, márpedig mind a két bozonnak és a Higgs-nek is (és tulajdonképpen valamennyi elemi folyamat összetevőnek) kimért élettartama van – akkor az élettartam, az elemi fizika szintjén folyamatot kell hogy jelentsen. Még akkor is, ha ezen bozon folyamatok hossza a mínusz 22 és 25 szekundum nagyságrend. A tömeg meghatározás pedig energia ekvivalencia.
    A hétköznapi nyelvben nyugodtan hívhatom az asztalt meg a széket tárgyaknak, de az elemi fizikában azok akkor is folyamatot kell hogy jelentsenek. Mert különben az idő definíciója nem adható meg. Annak hogy az asztal élettartama, még ha hozzá sem érek és el is van zárva mondjuk 200 év, nincs jelentősége. Az alapelv az ami fontos.

    Most lesz egy saját emlékművünk a megváltoztathatatlan hivatalos szemléletről. Max Planck és Einstein után gyakorlatilag 100 évvel.

    Ez a komment nem irónia. És nem is az önzés vezérli. Az elemi folyamatok világában is mindig az együttműködés az alap. Ez csak egy újabb alkalom, hogy a felhívjam figyelmet: a hivatalos fizika véleményem szerint még mindig egy elavult szemlélet képvisel.

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top