Az EMMI államtitkára szerint ettől lehet könnyebb az életünk

solteszmiklos (1)

Soltész Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap Csákberényben azt mondta, hogy kellenek olyan példaképek, akik mártírhalált haltak.

Soltész úgy látja, hogy mindenki törekszik életének szebbé, könnyebbé tételére, de eközben akadnak nehézségek is, amelyeken a példaképeket követve könnyebb túllendülni.

A Fejér megyei településen Szikszai János református lelkész és Manszbarth Antal római katolikus plébános 1849-es mártírhalálára emlékeztek. Soltész felidézte, hogy 1849 júliusában Haynau, Magyarország tejhatalmú katonai parancsnoka Csákberényben kezdte el a leszámolást, a vérbosszút, mert a magyarság kiállt a függetlenség és a trónfosztás mellett. A két lelkész nem készült mártírhalálra, mindössze a magyar függetlenségi nyilatkozatot hirdették ki templomaikban, így a bosszú őket érte elsőként – tette hozzá.
Soltész Miklós kitérve a jelenlegi ukrán-orosz konfliktusra elmondta, békétlenség miatt van háború két testvérnép között.

Az emberek nem értik meg, hogy a béke a kereszténység üzenete, és az jóval fontosabb, mint a politikailag szított ellentétek mellé állni.

– mondta.
Az államtitkár fontosnak nevezte azt, hogy Csákberény felekezetei 166 éve közösen emlékeznek a két mártírra. Úgy vélte, nem tesznek ezzel mást, csak a kereszténység egységét ünneplik és hirdetik.

A 27 éves Manszbarth Antal római katolikus plébános és a 46 éves Szikszai János református lelkész Csákberényben végezték szolgálatukat. Miután a császári alakulatok a móri járást elfoglalták, a népfelkelésről prédikáltak, kihirdették a függetlenségi nyilatkozatot és az egyházközségekben emelték fel szavukat a császári kormány ellen. Letartóztatásuk után Nagyigmándra, Haynau főhadiszállására kisérték őket, ahol a főparancsnok jóváhagyta halálos ítéletüket, és 1849. július 12-én mindkettejüket kivégezték, testüket fél napig közszemlére tették, majd Nagyigmándon temették el őket.