Brüsszel okosan döntött a panorámaszabadság korlátozásáról


Végül nem került be az uniós szerzői jogi szabályozás reformját előkészítő, nem kötelező érvényű európai parlamenti (EP-) állásfoglalásba az a passzus, amely az alkotók engedélyéhez kötötte volna középületekről és köztéri alkotásokról készült fényképek kereskedelmi felhasználását.

Az erre vonatkozó módosító javaslatot a liberális frakcióból a francia Jean-Marie Cavada nyújtotta be a jelentéshez, amely önmagában semmilyen jogi kötelező erővel nem bír, viszont nagy visszhangot kapott a médiában. Franciaországban például jelenleg is ilyen szabályozás van érvényben, máshol – így Magyarországon is – a középületekről, köztéri alkotásokról készült képek szabadon felhasználhatóak.

Cavada módosító indítványát az EP csütörtöki strasbourgi ülésén a többség leszavazta. Ezzel az EP amellett foglalt állást, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, hogy saját belső jogrendjükben hogyan szabályozzák a kérdést, belefoglalják-e a “panorámaszabadságot”.

A parlament hallgatott az európaiakra, és elutasította a köztereken való fényképezés korlátozását. Ez a döntés az állásfoglalás lényegét testesíti meg: a bizottság reformjavaslatának tisztában kell lennie azzal, mennyire fontosak a szabály alóli kivételek, amelyek mozgásteret hagynak az alkotóknak, jogi biztonságot adnak a felhasználóknak, és mindenki számára elérhetővé teszik a kultúrát és a tudást

– mondta Julia Reda, a témáért felelős német, kalózpárti képviselő a szavazást követően.

A nem kötelező érvényű állásfoglalást 445 szavazattal, 65 ellenszavazat és 32 tartózkodás mellett fogadta el az EP.

A dokumentum szerint a digitális kornak megfelelően kell modernizálni a szerzői jogokat. Ezért az Európai Bizottságnak át kellene tekintenie, hogy mely alkotásokat enged szabadon, azaz szerzői jogi védelem nélkül felhasználni. Az EP szerint a szerzői jogi védelem alól kivételt képezhetne a kutatók szöveg- és adatkutatása és a könyvtárak digitális kölcsönzése.

Az EP a szerzői jogok birtokosai számára méltányos és megfelelő mértékű honoráriumot biztosító szabályokat vár, amelyek a művek digitális terjesztése utáni javadalmazásra is kiterjednek. A képviselők emellett javítanák a szerzők és előadóművészek pozícióját a velük szerződéses kapcsolatban álló egyéb jogosultakkal és közvetítőkkel szemben.

Az EP azt is sérelmezi, hogy a fogyasztók gyakran szembesülnek azzal, hogy területi alapon nem érhetnek el bizonyos tartalmakat. Ezért az uniós parlament azt szeretné, hogy a bizottság javasoljon megoldást a szolgáltatások és szerzői jogok által védett tartalmak határon átnyúló elérhetőségének javítására. Mindemellett az EP ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a gazdag európai kulturális hagyományokat tükröző televíziós és filmes produkciók finanszírozása miatt a területi engedélyek létét is fontosnak tartja.

A bizottság csak később fogja ismertetni arra vonatkozó jogszabálytervezetét, hogyan képzeli el a szerzői jogok uniós szabályainak felülvizsgálatát, amelyről aztán majd a társjogalkotóknak, a közvetlenül választott Európai Parlamentnek és a tagállamok kormányait képviselő miniszteri tanácsnak kell megállapodnia. A most elfogadott állásfoglalás alapvetően iránymutatásként és hivatkozást alapként szolgál. Andris Ansip, a digitális egységes piacért felelős uniós biztos a szavazás után tudatta, hogy az EP által elfogadott állásfoglalás jó alap a később véglegesítendő reformtervekhez.