Pompázik a fertődi Esterházy-kastély parkja

esterházy-kastély

90 ezer négyzetméternyi terület újult meg, ahol mintegy 2400 cserjét, kilencezer rózsát és 105 fát ültettek. Emellett hétezer négyzetméternyi útfelületet újítottak fel és húszezer négyzetméternyi bozótos területet tisztítottak meg. Az Esterházy-kastély rózsakertjében 430 féle rózsafajt, összesen 8700 tőt ültettek.

A mai Fertőd elődje Süttör falu volt. A település először a nagy hatalmú Kanizsayak földesurasága alatt állott, majd Nádasdy-birtok lett, később 1671-ben – a Habsburg-ellenes rendi függetlenségi mozgalom vezetőinek elítélése után – kamarai kezelésbe került. 1681-ben Esterházy Pál a császári adminisztráció által elkobzott javakat megvette.

A mai kastély helyén korábban az 1720-ban Esterházy József irányításával megépített, U-alakú sarródi vadászkastély állt. A vadászkastély Süttör határában volt, területileg azonban Sarród faluhoz tartozott. 1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából a sarródi vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették, illetőleg főúri pompájú kastéllyá építették át.

Az új kastélyegyüttest valószínűleg Hefele Menyhért és Jacoby Miklós közösen tervezték és építették. Mire 1766-ban a mai kastély elkészült, körülötte új település született. Ez lett Eszterháza (ma Fertőd településrésze), amely az Esterházy-családról kapta a nevét. 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.

A kastélypark, a park Fertőd határában három természeti egységet kapcsol egybe:

Az egyiket a süttöri égerszerű erdőben az egykori vadászatok telkén álló mocsárciprusok és a velük ültetett tölgyesek alkotják. A hercegi pár pihenőhelyéül szolgált.
A második elem a hercegasszony allé, ezt két kilométer hosszan mocsárciprusok és tölgyesek alkotják.

A harmadik rész a sírdomb.

A művészien kialakított földhalmon létesített fenyő- és egzotapark veszi körül a parképítő Cziráky Margit (1874-1910) és Esterházy Miklós Pál (1869-1920) kettős sírját.