Troll-tartók kézikönyve

000.spjut-stallo
8.6
Troll van a garázsban?

Stefan Spjut: StalloLibri Kiadó, 2015 – fordította: Fejérvári Boldizsár – utószó: Havasréti József – 496 oldal, keménytáblás kötés védőborítóval – ISBN 9789633103463

Ahogy az indiánregények óta átalakult a winchester elnevezés tartalma, úgy a troll elnevezés is komoly – bár nem annyira végzetes/végleges – változáson ment át. Alapvetően kétféle trollról tudunk, a hagyományosabb leginkább mesékben és fantasy regényekben tűnik fel, s kicsit sem jófej, a világnecc trolljait pedig nem kell bemutatni…

spjut-stallo-troll

John Bauer troll-ábrázolása

Stefan Spjut trollja – a hagyományos megnevezés szerint stallo – egészen másfajta lény, akinek tulajdonságait a folklórból meríti a szerző, s így visszanyúl az „ősforráshoz”. Nem tesz többet/kevesebbet, mint napjainkban folytatja a történetet. Mi lenne ha…?

Spjut a Könyvfesztivál vendégeként Budapesten járva több interjúban – itt, a Librariuson is – elmondta, hogy ő maga nem hiszi, hogy a trollok léteznek. Ugyanezt nem mondhatjuk el regénye főhőséről, Susso Myrén kriptozoológusról, aki – egy nagyapja által készített fotó miatt – meg van győződve arról, hogy a trollok köztünk élnek. Talán nem lövöm el a regény poénját, ha elárulom, hogy a könyv a főhős történetével párhuzamosan kibontja a trollok és troll-tartók történetét is.

troll-spjut-stallo

Biztos, hogy ez nem egy troll? – Lidia Fetisova fotómodell és Stepan, a tizennyolc éves medve (fotó: Olga Barantseva)

Spjut lassan, feszültséget fokozva adagolja az információt, s jócskán el kell merülni a regény szövetében, mire összeáll a kép, hogy a bűzös, öntörvényű, nem túl intelligens, hús-vér lények milyen szerepet játszanak a sarkkör táján élő emberek életében. Spjut trolljai, akik medvévé tudnak változni – és az őket kísérő kislidércek – valóságos lényekké lesznek a könyvben, s a velük élő, őket gondozó emberek problémái csak léptékében térnek el a mi hétköznapi gondjainktól. A Spjut által megrajzolt világ meglepően csupasz és naturális, nincs benne csoda vagy misztikum. Ha tényként kezel(het)ném a trollok létezését, azt mondanám, hogy egy „skandináv krimi” került a kezembe…

A hihetőség érzetét erősíti, hogy a folklór-trollok napjainkba emelése mellett a szerző egyéb kultúrtörténeti szálakat is „megmozgat”, így kerül a történetbe John Bauer meseillusztrátor, vagy éppen a Lars Levi Laestadius (1800-1861) botanikus és lelkész tanait követő szekta is…

A regény elolvasása után egészen kézenfekvő a kérdés:

Elhihetjük-e Stefan Spjut-nak, hogy nem hisz a trollokban, vagy csak azért mondja, mert ellenkező esetben bolondnak néznék?


The Breakdown


feszültség
8.7
összetettség
8.4
kulturális háttártartalmak beemelése
9.2
fordítás
9.5
borító
7.2
skandináv hétköznapok ábrázolása
8.4