A Néprajzi Múzeum állásfoglalása: Jó helyen lennének a Városligetben!

nép

A magyar néprajzi szakmai szervezetek és intézmények képviselői támogatják a Néprajzi Múzeum új épületben való elhelyezését és véleményük szerint a Városligetbe tervezett új múzeum messzemenően alkalmas erre a célra – derült ki a Magyar Néprajzi Társaság által szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen. A résztvevők szerint az építészeti tervpályázaton győztes terv megvalósulása esetén a gyűjteményi és a látogatói szempontok szerint is világszínvonalú, méltó otthona lesz a Múzeumnak.

A Néprajzi Múzeum elhelyezése időről-időre napirendre kerülő kérdés. Ez rendszerint sajnálatos módon nem a Múzeum nemzetközi rangú pótolhatatlan anyagát veszi alapul, nem a nélkülözhetetlen művelődés-, nemzetpolitikai küldetését és funkcióit mérlegeli, hanem egyszerű ingatlancserének véli a Néprajzi Múzeum új helyre költöztetését. A korszerű muzeológiai szempontok, illetve az intézmény jellemzőinek ismerete nélkül, a szakmai diskurzus mellőzésével megfogalmazott – esetenként deklarált – javaslatok hátrányosan befolyásolják a Néprajzi Múzeum működésének feltételeit. A magyar néprajzi szakmai szervezetek és intézmények képviselői részvételével zajlott Kerekasztalt a Magyar Néprajzi Társaság szervezte 2015. május 6-án.

nép1

Kemecsi Lajos főigazgató az intézmény működéséről, illetve az érvényes kormányhatározatoknak megfelelően a Múzeum Ligetbe tervezett költözés előkészítésről számolt be. Bemutatta a Múzeum fejlesztési elképzeléseit, az új múzeumi és raktárépület terveit, hangsúlyozva, hogy a Múzeum a Városligetbe „hazatér”, hiszen 1906-ban a Millenniumi Kiállításból megmaradt Városligeti Iparcsarnok üresen álló épületébe költöztették a gyűjteményt, ahonnan 1924-ben költözött tovább.

Kósa László akadémikus a Néprajzi Múzeum elhelyezésével kapcsolatos évtizedes tapasztalatait foglalta össze, jelezve, hogy a Kilián laktanyát helyszínként már korábban megvizsgálta és elutasította az általa vezetett bizottság. Borsos Balázs a MTA Néprajztudományi Bizottság elnöke a világ népeinek a Néprajzi Múzeumban őrzött kulturális emlékeiről, míg Bodó Sándor a Magyar Néprajzi Társaság elnöke az archívumok, könyvtár, film és fényképtár, rajztár értékes örökségéről beszélt, rámutatva, hogy az új múzeum és az OMRRK felépítésével végre méltó helyre kerülhetnek a gyűjtemények.

Paládi-Kovács Attila akadémikus a magyar örökségvédelemben, hagyományápolásban a Múzeumra háruló feladatkörről, a Városligeti elhelyezés európai párhuzamairól és a 140 éve tartó kultúrbotrányról, a Múzeum hányattatásáról osztotta meg véleményét a résztvevőkkel. Szerinte a múzeumi negyedben való elhelyezés egyértelműen előnyére válik a gyűjteménynek.

A tervpályázatról korábban már írtunk, az állásfoglalást teljes terjedelemben a társaság honlapján olvashatod.