A budaiak továbbra is szenvednek a Moszkva tértől, de, hogy ne csak őket sajnáljuk, a 4-es és a 6-os villamos is szabadságra ment egy időre. A budai őrületről és a szépülő Budapestről Szabó Gyöngyvér urbanistát kérdeztük.
Az elmúlt néhány évben nagyon sok közterületet felújítottak, átépítettek nem csak a négyes metró miatt, hanem egyébként is. Szakmailag mi a véleményed ezekről?
A most látható eredményekről már a kilencvenes évek végén meghozta a döntést a városvezetés. Tudni kell azonban, hogy itt különböző beruházások értek össze, tehát nem egy nagy projektről van szó. Összehangolták például a Kálvin téren a Budapest Szíve programot a négyes metró felszínrendezésével. Mindegyik megújult közteret szeretem valamiért: ahány tér, annyi történet és mindenhol egyedi kérdésekre kellett választ adni. Én mindig aszerint ítélek meg egy teret, hogy a jó kérdések lettek-e feltéve a megújítás előtt. A Ferenciek tere például szerintem nagyon jól működik attól, hogy felszínre hozták a gyalogosközlekedést. Ennél nagyobb építészeti bravúrra nem igen volt ott lehetőség. Sokszor egyébként az a jó megoldás, amikor egyszerűen kitakarítják a teret és lehetővé teszik, hogy minden irányból akadálymentesen át tudjanak rajta haladni az emberek. Ez fog történni a Moszkva téren is. A Március 15. tér számomra viszont egy kicsit túl cizellált és darabos lett. De kedvelem nagyon a Rákóczi teret a metró feljáró és környezete, és a platánfák megtartása miatt.
Szerinted egy-egy megújult köztér és új jármű, hatással van az emberek viselkedésére? Kevésbé rongálnak egy szép környezetben?
Igen, kutatások is alátámasztják, hogy a minőségi környezet kihatással van az emberek viselkedésére. Ez alapján teljes joggal feltételezhetjük, hogy alakulni fog a térhasználati kultúránk. Kereshetünk erre mélyebb okot, de azt mindenki tapasztalja, hogy a vandalizmus az elhagyott, használattól leamortizálódott területeken érhető tetten először.
Fotó: a szerző felvétele
A Moszkva átépítése több évtizede fel-fel bukkanó kényes kérdés volt, amihez mostanáig nem mertek hozzányúlni. Mitől nem működött ez a tér?
A Moszkva előző életszakasza a hetvenes évektől mostanáig tartott. Akkor épült ki a metrómegálló, akkor vitték el a kettest a Déliig. És akkor alakult át egyértelműen egy közlekedési csomóponttá, de az ezt megelőző időkben is folyamatosan megtartotta azt a stratégiai fontosságát; ott érkezünk le a hegyről, és onnan tudunk elindulni Dél-Buda irányába, illetve átmenni Pestre. Ez mindig is egy megkerülhetetlen tér volt megkerülhetetlen fontossággal. Annak megfelelően alakult a története, hogy éppen mi volt a hangsúlyos, jelen esetben a közösségi közlekedés racionalizálása, hogy ne legyenek dugók, illetve a tér állapotát tekintve már érett egy felújítás is. Ezt az egészet pedig most összekötötték a fonódó villamoshálózat kiépítésével, amelynek az a lényege, hogy Észak-Budáról Dél-Budára átszállás nélkül el lehessen jutni. Ez pedig hatalmas dolog lesz. Visszatérve a Moszkvára, ha nagyon egyszerűen akarok fogalmazni, akkor ki fogják takarítani a teret és itt is az a cél, hogy minden irányból át lehessen rajta haladni. Eddig a hetvenes években lerakott elemek határozták meg a gyalogos közlekedési lehetőségeket, és nem volt akadálymentes. Pár éve felújították a 4-es 6-os végállomását, azonban ahhoz nem tudott a tér hozzáfejlődni. Ezeket most mind ki kell egyensúlyozni.
A Moszkván összemosódik az építési terület a gyalogos forgalommal, az emberek konkrétan együtt élik a mindennapjaikat a markológépekkel, a buszok teljesen szabálytalanul teszik le az utasokat ott, ahol éppen meg tudnak állni. Biztonságtechnikai szempontból jó ez így?
Ez a káosz, amit most átélnek a budaiak, szerintem jó példa lesz arra, hogy a következő évek beruházásait a helyszínen áthaladó gyalogosok nagyobb védelmével biztosítsák. Ezt még tanulnunk kell, építésbiztonségi szempontból ez ebben a formában nem elfogadható.
A budai közlekedési őrületnek szép pontja volt, amikor a Déli pályaudvar is bezárt. Ennek köszönhetően újra felmerült, hogy meg lehetne szüntetni – mondván – nagyon értékes területen fekszik illetve nem is szép látvány és jobb lenne, ha a szerepét teljes mértékben átvenné Kelenföld. Te mit gondolsz erről?
Én úgy tudom, hogy jelenleg a Kelenföldi pályaudvar nem bírná el azt a forgalmat, amit átszerveznének rá a Déli esetleges megszüntetése miatt. De kétségkívül, a Déli területe értékes, viszont nekem urbanistaként nem bántja a szemem, hogy Buda szívében van egy pályaudvar és hogy az hogyan néz ki. Az én esztétikai befogadóképességem viszonylag széles , de az onnan utazóknak a kényelem és a használhatóság számít. A Déli kiváltására előbb vagy utóbb, de sajnos szükség lesz, és az nem a szépsége miatt fog megtörténni.
