Amihez elengedhetetlen a lószőrecset, a vadnövénynedv, a marhaepe és a törökös ügyesség

ebru kep_fekvo3

Különleges ebru technikával készült képekből látható tárlata a Yunus Emre Enstitüsü Török Kulturális Központban. A kiállításon a török művészet számos ágának tradicionális mintáit mutatják meg alkotók.

Ahmet Sacit Açıkgözoğlu és tanítványai munkáin káprázatos színekben és formákban elevenednek meg a festett csempék, a szőnyegek, kerámiák ősi mintái. Az ebru mester 1995-ben kezdett kalligráfiával, majd 1998-ban ebru festészettel foglalkozni. Jelenleg a Marmara Egyetem művészettörtén szakának, valamint a Mimar Sinan Egyetem tradicionális török művészeti szakán oktat. Számos klasszikus ebru témájú kiállítása került megrendezésre Törökországban, Angliában, valamint Bosznia-Hercegovinában.

ebru kep_fekvo6

Ebru kép a török kulturális központból, a legrégebbi festmény a Topkapi Szerájban őrzik 1554-ből

 

Az Ebru festészet az egyik legkülönlegesebb festési eljárás Törökországból. A víz felszínén elkészített képre papírt borítanak, majd az lehúzva kép a papíron válik valóssá. Kizárólag természetes anyagokat használnak. Az ecset rózsa szárából illetve lószőrből készül, a folyadék besűrítésére egy vadnövény nedvét használják, a festéknek a víz tetején való fennmaradására marhaepe szolgál, maga a festék pedig földből készül, természetes színezőanyagokkal.

A módszer Japánból indult el, és a feltételezések szerint türkesztáni közvetítéssel jutott el az Oszmán Birodalomba, ahol többek között az állami okiratok, illetve hivatalos iratok díszítésére is használták, hogy azt ne hamisíthassák meg. A legrégebbi máig fennmaradt Ebru a Topkapi Szerájban található, amely 1554-ben készült, tudatja az alábbi forrás, ahol filmen elevenedik meg a technika:

A kiállítás április 15-én 18 órától május 15-ig tekinthető meg, a belépés ingyenes!