Posztok és riposztok: a céh ezennel kilép

kezek

A Magyar Színházi Társaság (MSZT) képtelen tagjai érdekeinek képviseletére, ezért a Színházi Kritikusok Céhe ezennel kilép a társaságból, közölte a kritikuscéh egy nappal a jelöltjük, Csáki Judit színikritikus zsűribe jelölésének visszautasítása után.

A Színházi Kritikusok Céhe elfogadhatatlannak tartja, hogy miután a Pécsi Országos Színházi Találkozó eddigi gyakorlata szerint zsűritagnak jelölte egyik tagját, akit a Magyar Teátrumi Társaság nem fogadott el, a Magyar Színházi Társaság (MSZT) a kritikuscéh delegáltja mellett nem állt ki, valamint a céh vezetőségének megkérdezése nélkül beleegyezett más kritikus meghívásába.

Szerdán bojkottot hirdetett négy kritikus Csáki Judit visszautasítása miatt. A hatás – mint várható volt – megosztó lett, a szakmából és azon túlról is sokan csatlakoztak a bojkotthoz, Esterházy Pétertől Parti Nagy Lajosig, míg a kritika sem maradt el: Stumpf András lekultúrhisztizte a bojkottot. Posztháború indult ezután különféle internetes felületeken.

A tapasztalatokat Vágó István televíziós műsorvezető-szerkesztő így összegezte:

Érdekes újságírói találmány a Mandineren: egy a POSZT-ról szóló mandineres írását posztolja a szerző itt, a Facebookon, ehhez Csaki Judit ír egy kommentet, majd ezt a kommentet külön posztolja a szerző a Mandineren. Ez persze kiváltja az ott megszokott reflexeket: “Ki a fasz ez a libsi liba?”

(http://fesztival.mandiner.hu/…/20150408_csaki_judit_hisztis…)

Alig várom, hogy ezt a másodlagos mandineres posztot is posztolja megint a FB-on, amire majd megint jön egy szerinte “Mandinerre érett” komment, amit majd megjelentet a Mandineren, és így tovább – az idők (vagy a Mandiner) végezetéig. És megszületett az önetető-önfenntartó újságírás – hogy “tisztesség ne is essék szólván”.