+ Irodalom

Mit kérdezett Wass Albert a szögesdrót másik oldaláról?

karácsony benő

Utoljára futólag Auschwitzban találkoztam vele. Csíkos rabruhában, egy barakk falának dőlt a tikkasztó napsütésben.

Írta: Nógrádi Gábor

KARÁCSONY BENŐ 1888-1944

Január elsején 0 óra 0 perckor lejárt Karácsony Benő magyar író szerzői jogainak védelme*. Regényeit kiadhatják, színműveit bemutathatják, novelláit adaptálhatják anélkül, hogy az ‒ esetünkben nem létező ‒ örökösöktől engedélyt kérnének, vagy nekik tiszteletdíjat fizetnének.

De nem ezért írom ezt a cikket.

Karácsony Benő (1888-1944) magyar íróról kevesen állítják, hogy a huszadik század első felének három legnagyobb írója közül az egyik ő volt. A másik kettő Krúdy és Móricz. Én ezt állítom. És húsz-harminc év múlva ugyanezt fogja mondani a magyar irodalomtörténet.

De nem ezért írom ezt a cikket.

Karácsony Benő végigharcolta az első világháborút, megsebesült, majd újra visszaküldték a frontra, aztán ügyvéd lett, Kolozsvárott maradt, regényeket írt, majd a zsidótörvények taccsra tették.

De nem ezért írok most, hanem azért, hogy idézzek néhány rövid részt Tót H. Zsolt, az íróról szóló, Széttaposott ösvény** című könyvéből, hátha mások is elgondolkodnak rajta. „Egy újszülöttnek minden tragédia új.”

Salamon László költő és a felesége így emlékeznek vissza:

  1. „Karácsony Benővel utoljára 1944-ben voltunk naponta együtt a kolozsvári gettóban, ahová családja nélkül érkezett. Feleségét még sikerült az itteni ideggyógyászaton elhelyeznie, ahol pár hét múlva elhunyt. De ő erről már nem tudhatott, sem arról, hogy fiát, Potykót megölték a nyilasok. Milyen boldogan mesélte nekünk, hogy Potykó kitűnő eredménnyel végezte el a műegyetemet…!”
  2. „Dr. Járosi Andor evangélikus lelkész mindent megtett kiszabadítása érdekében (a Helikon írói közül egyedül ő vállalkozott a megmentésére). De Karácsony Benő ekkor már olyan letargiában élt, hogy éppen csak tudomásul vette Járosi akcióját, anélkül, hogy a Járosi javasolta lépéseket megtette volna.”
  3. „Utoljára futólag Auschwitzban találkoztam vele. Csíkos rabruhában, egy barakk falának dőlt a tikkasztó napsütésben. Nagyon »megörültem«, hogy életben látom, hangosan üdvözöltem. Amikor banális szavakkal hogyléte felől érdeklődtem, tétova tekintetű szemét rám szegezte és így szólt: ‒ Készülök megírni az Árnyékos oldalt.*** Soha többé nem láttam viszont.”
  4. „Ami Karácsony Benő hagyatékát illeti: még a gettóban történt, hogy egy nap hívták Karácsonyt a szögesdrót-kerítéshez, ahol már várt reá Wass Albert. »Hol vannak a kézirataid?« ‒ kérdezte. Erre Karácsony Benő keserű tekintettel végigmérte őt, és válasz nélkül otthagyta.”

* A szerzői jog védelme a szerző halála után hetven évig érvényes.

** A szöveg a MEK-ről letölthető.

*** Karácsony Benő legismertebb műve a Napos oldal című regény.

29 hozzászólás

29 Comments

  1. Gergely Zsuzsa szerint:

    Wass Albertek üzenem:……Sajnos, ő lett modern korunk hőse, a példakép. Kövesse, ünnepelje, akinek van gusztusa hozzá.
    A 3.Ligeti Ernőtől származik?

    • Tom Bradley szerint:

      Nógrádi Gábor: Ha van rajta sapka, ha nincs, jó nem lehet…

      Gergely Zsuzsa: gyanítom, hogy egy sort sem olvasott tőle, ugye?

  2. Poirot szerint:

    Fasz Albert rászolgált a nevére…

  3. Krajnik-Nagy Károly szerint:

    A kolozsvári deportáltakat mentő evangélikus lelkész neve helyesen Járosi Andor

    • Nógrádi Gábor szerint:

      Igaz. Bocsánat. Figyelmetlen voltam. Forrásomban több helyen jól írták Járosi Andor evangélikus lelkész nevét, s egy helyen rosszul; én onnan idéztem. Szégyen (nem csak az enyém), hogy nem ismertem Járosi Andor nevét, aki a zsidóüldözések során zsidókat mentett, bújtatott, és hamis keresztleveleket állított ki. Az oroszok 1944-ben begyűjtötték (forrás: wikipédia), és még abban az évben a fogolytáborban, karácsony másodnapján elhunyt. Negyvenhét éves volt.

  4. Mészáros László szerint:

    Lehet, hogy így történt (Wass Albert a szögesdrót másik oldaláról ezt kérdezte Karácsony Benőtől). Legalábbis Nógrádi Gábor ezt állítja, Tót H. Zsoltra hivatkozva, aki Salamon Lászlótól hallotta. Mondom, lehet, hogy így történt. Én nem voltam ott annál a kerítésnél.

    • Nógrádi Gábor szerint:

      Salamon László visszaemlékezéseit, és az idézett jelenetet Vezér Erzsébet irodalomtörténész közölte, akit én igen megbízható forrásnak tartok. De ha Wass Albert netán nem volt ott a kerítésnél, az az ő helyzetében még nagyobb szégyen.

  5. Tóth Balázs szerint:

    Engem az zavar a Wass Albertes részben, hogy nem tudjuk pontosan, miért ment oda, ez legalább is nem derül ki ebből az idézetből. Nekem ebből az következik, hogy segíteni akart a jegyzetek kimenekítésével és az utókornak való megőrzésével.

    • Nógrádi Gábor szerint:

      Jól látja: Wass Albert Karácsony Benő kézirataiért kereste meg az írót a gettóban. “egy nap hívták Karácsonyt a szögesdrót-kerítéshez, ahol már várt reá Wass Albert. »Hol vannak a kézirataid?« ‒ kérdezte.” Lehet, hogy az utókornak akarta megőrizni, amint Ön feltételezi. Nem tudjuk. Egy biztos: olyan eszmét szolgálni teljes szívvel, amely egy írót halálba küld, majd elkérni tőle a kéziratait, nem elegáns dolog.

      • JHVH szerint:

        Csakhogy Wass sohasem a nemzetiszocializmus, hanem a revizionizmus eszméjét szolgálta. Utóbbi pedig nem küldte halálba Karácsonyt.

  6. DocDroid szerint:

    A liberalizmus betegsége ugyanaz a betegség, mint ami a rasszizmus, vagy a kommunizmus betegsége: nincs különbség, csupán a bot egyik és másik végéről van szó.

    Mit mondanak és csinálnak azok, akik a Wass Albert néven megjelent írásokat csak azért ítélték el irodalmi és esztétikai szempontból, mert úgy tudták, hogy Wass Albert írta azokat? S mit mondanak és csinálnak, hogy nyilvánvaló, Karácsony Benő a szerzője a Wass Albert néven megjelent írások valahány hányadának, köztük olyan művek is, amelyeket a liberális irodalmárok és esztéták csak azért értékelték le, mert úgy tudták, hogy azt egy nyilas írta?

    A hatalmon lévő nyilas Wass Albert ellopta a kiszolgáltatott zsidó Karácsony Benő műveit a második világháborúban és a háború, illetve Karácsony Benő auschwitzi megsemmisítő halála után (és előtte is már) a saját nevén jelentette meg azokat.

    • Mizantróp szerint:

      Mondjuk az első mondat után felesleges is tovább olvasni, mindenesetre a másodikra: Wass Albertet esztétikai is morális alapon is el lehet ítélni/marasztalni (választható) – ízlés(telenség) dolga, kinek hogy tetszik.

      • DocDroid szerint:

        Mármint Karácsony Benőt esztétikai alapon elítélni/elmarasztalni? Hogyne, bárkit, – a szent tehén intézménye csak romantika.

  7. Nyári Gábor szerint:

    Kedves Nógrádi Gábor!

    “Január elsején 0 óra 0 perckor lejárt Karácsony Benő magyar író szerzői jogainak védelme*.
    Regényeit kiadhatják, színműveit bemutathatják, novelláit adaptálhatják…”
    “De nem ezért írom ezt a cikket.”
    “…a huszadik század első felének három legnagyobb írója közül az egyik ő volt.
    “De nem ezért írom ezt a cikket.”

    Hanem utolsó évének tragikus eseményeit idézve, -miután az olvasó (-méltó!-) együttérzését kivívtam- csúcspontként és befejezésképpen Wass Alberten rúgjak egy jólesően nagyot.
    Ezért írom ezt a cikket. (Adok neki ütős címet is, nehogy ne tudja a kedves olvasó, mit kell leszűrnie.)

    Ez így számomra nagyon szomorú. Rosszul látom?

    • Nógrádi Gábor szerint:

      Kedves Nyári Gábor! Jól látja. Ez a “rúgás” azonban semmi ahhoz képest, amelyet Wass Albert és fasiszta elvbarátai rúgtak belém, és még százezer, millió magyarba, és Magyarországba. Megmérgezték, tönkretették a gyerekkorunkat, az életünket szeretteink erőszakos halálának előkészítésével. (És nem csak a zsidókról beszélek!) De a “rúgás” nem az írónak szólt, ha erre gondol. (Ahogy Csurkát is az egyik legtehetségesebb írónak tartottam a rendszerváltás előtt, és semmi embernek utána.) A rúgás a mai és a holnapi wassalberteknek szól. Remélem, Ön nincs köztük. Azoknak szól, akik valami furcsa elgondolásból igényt tartanak azok értékeire (paplanára, regényére és gyógyszergyárára például), akiket szívesen látnának holtan.

      • JHVH szerint:

        “Azoknak szól, akik valami furcsa elgondolásból igényt tartanak azok értékeire (paplanára, regényére és gyógyszergyárára például), akiket szívesen látnának holtan.”
        Ez már beteges, ne is haragudjon…

        • Cycle szerint:

          Hát pedig pontosan így megtörtént már egyszer. Sőt, aztán pl a bosnyákokkal ismét. Meg még sorolhatnám, van erre a történelemben elég példa.

  8. Harmat György szerint:

    Ha már kiderült, hogy a lelkész neve helyesen: Járosi Andor, a cikkben mért szerepel még mindig Járosi Béla? (Ha az idézet pontos, akkor sem maradhat a rossz név a cikkben. Sokan nem olvassák el a kommenteket.)

  9. macelek szerint:

    egy kis kiegészítés:
    “Weinberger Mózes, kolozsvári főrabbi látva az író elkeseredését, azt tanácsolta neki, hogy szakítson a magyar irodalommal, és deklarálja magát zsidó írónak, hiszen a magyarok úgysem tartják magyarnak. Azt felelte, hogy a zsidó nacionalizmust sem értékeli többre, mint a magyart: mindkettő embertelenségből és ostobaságból fakad. Azért mert a magyar nacionalisták antiszemitizmust hirdetnek, ő nem tagadja meg Kossuth, Rákóczi, Petőfi és Ady népét. De nem tagadta meg zsidóságát sem, s barátai tanácsára sem volt hajlandó kikeresztelkedni”

  10. macelek szerint:

    az idézet Nyáry Krisztiántól van, elnézést.

  11. Beáta szerint:

    Én köszönöm az írást és a hozzászólásokat is, most tanultam.

  12. kopaszantikopasz szerint:

    Én nem csak azért nem kedvelem Wass Albertet, mert a megtorlás elől elmenekülve itthagyta a családját igazi nemes magyarhoz illő módon, hanem azért is, mert tehetségtelen írónak tartom. Bár őszintén szólva az “Adjátok vissza a hegyeimet!” kivételesen tetszik. A nyilasokat a lehető legmesszemenőbben elítélem és az egész eszmét, ami mögöttük van, de például kérdéses, hogy Wass Albert meggyőződéses nemzetszocialista lett volna. De akár szereti valaki Wass Albertet, akár nem, abban meg lehet állapodni, hogy ez a cikk egy rakás szar. Kezdve ott, hogy ez a “De nem ezért írom ezt a cikket.” frázis már önmagában gáz, de emellett úgy akarja beállítani az elénk táruló olvasmányt, mintha az több oldalas lenne és/vagy valami nagyon egetrengető áttörést nyújtana, azonban ez az írás nem más, mint (a mai értelmiségi/művészi/publicisztikai divat szerinti trendnek megfelelően:) Wass Albert és a kormány kultúrpolitikájának fikázása (félreértések elkerülése véget: nem akarok aktuálpolitikával foglalkozni, mélyen megvetem én is az egész fideszt, de ezt az általam divatnak nevezett dolog már kiidegel). Persze ma ezzel lehet elérni nagy olvasottságot (amihez gratulálok is, komolyan, így lassan te is bekerülhetsz az index-444 tengelybe): hangzatos címmel, objektivitást nélkülözve, minél ütősebb magánvéleménnyel, lehetőleg a fideszt és társait ócsárolva. Wikipédiát, ha a fogamat húzzák se vallom be, hogy onnan szedtem bármit is alapul, másrészt önmagában is helytelennek tartom, de ilyen komoly témával kapcsolatban még inkább, hogy valaki Wikipédiát használjon forrásként. A 4. idézet pedig egyáltalán nem tár elénk mindent. Ezt is megfogalmazták már előttem: lehet, hogy tényleg csak kapzsi elő-fideszes módjára ki akarta zsákmányolni Karácsonyt, de könnyen megeshet, hogy az elbeszélésnek az elbeszélésének az elbeszéléséből ihletett írás nem teljesen alapos, és erre kihegyezni az egész cikket, egy szubjektív, kiragadott idézetre – ami még lehet, hogy az adott kontextusban teljesen mást akar jelenteni -, ez szubjektív, szűk látókörű, arrogáns cikket és kommenteket fog eredményezni, és ha ennek ellenkezőjeként jártál volna el, lehet, hogy nem kommentben kéne magyarázkodnod, hogy te mit is értettél ez alatt és mit is akartál, egy cikknek önmagában meg kell állnia a lábán. Én is utálom a nyilasokat és a nácikat, de hogy te most jól megmondod majd nekik ebben a cikkben, ez a terv félresiklott.

    Minden tiszteletem Karácsony Benőé és Járosi Andoré, és fájdalom az elvesztésük, a második világháború és a holokauszt összes áldozatával együtt.

  13. Ghanima szerint:

    Szívszorító. Nagyon szeretem a könyveit.

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top