+ Irodalom

Itt a zsűri döntése, amiért Garaczi Graz írója lett

garaczi

Hetekkel ezelőtt azon szórakozott a magyar sajtó, hogy Garaczi meg Graz milyen jól hangzik együtt, mi most arra vállalkozunk, hogy végigkövessük Garaczi grazi íróságát.

2014 szeptember elsejétől újra magyar városi írója van Graznak, Garaczi László személyében. Garaczi a huszadik városi író Graz történetében, előtte magyar a posztot tizennegyedikként betöltő Zilahy Péter személyében volt magyar származású írója Graznak.

Garaczi László a posztot a horvát származású Ivana Sajko, dráma- és prózaírótól veszi át. Maga a városi író, mint tisztség egy középkori hagyomány felelevenítése. Eredetileg a városi tanácsülések írnokait nevezték így, a huszadik század második felében aztán újradefiniálódott a fogalom. Az első ösztöndíj a Gruppe 47 szerzőjéhez, Franz Joseph Schneiderhez köthető, aki szülővárosában, Bergen-Enkheimben kapott támogatást az ötletéhez. A grazi díjazottnak minimum nyolc hónapot kell a városban tartózkodnia, ehhez a rendelkezésére bocsátanak egy lakás is, fent a Schlossberg-en, csodaszép kilátással.

Az ösztöndíj lehetőséget nyújt a meghívott író számára, hogy irodalmi tevékenységének szentelhesse magát, mentesítve a megélhetési gondoktól, miközben a címhez kapcsolódó feladatai ellátásával a város hangulatát és kulturális életét is színesíti.

A Kulturserver szóvivője elmondta, hogy jelen pillanatban a szeptember 15-ei ünnepélyes Hofübergabe, azaz a poszt átadási ceremóniájának időpontja biztos, este nyolc órától a grazi Literaturhaus-ban.

A négytagú zsűri a döntését a következőkkel indokolta:

Garaczi László (1956) a mai magyar kulturális élet egyik legsokoldalúbb intellektusa. Az egri tanárképzőn magyart és történelmet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófiát hallgatott. 1982 óta szabadfoglalkozású íróként Budapesten él. A kommunizmus idején ő is, mint sokan, különböző gyárakban dolgozott segédmunkásként. A rendszerváltás alatt az underground mozgalmakban vállalt aktív politikai szerepet.

Számos verseskötet, regény, színdarab és forgatókönyv írója. Regényeit és elbeszélésköteteit, amelyekből négy németül a grazi Droschl kiadónál jelent meg, pontos, gyakran kikacsintó, játékos nyelv, narratív virtuozitás és nagy szókincs jellemzi. Szívesen dolgozik és dolgozott az új magyar film rendezőivel. Néhány évvel ezelőtt fotózni kezdett, amit, mintegy illusztrációs és kép-szöveg formaként, irodalmi alkotásaiban is használ.

Garaczi László követi és kommentálja Magyarország politikáját. Az új színdarabja (EMKE – volt egyszer egy kávéház, 2012), a huszadik század korábbi éveinek kávéházi atmoszférájába helyezi korunk politikai eseményeit és figuráit. De az elbeszéléseiben és esszéiben is gyakran bírálja a korának jelenségeit, politikáját.

Élénk kapcsolatot ápol a német nyelvvel és az osztrák kultúrával is, ezt bizonyítják a Droschl kiadónál megjelent könyvei, különböző bécsi színházi és a grazi irodalmi folyóiratban, a LICHTUNGEN-ben megjelent publikációi. A számos külföldi tartózkodásából és együttműködésekből nyert tapasztalata biztosítja, hogy a vendéglátó város lokális és regionális irodalmi életének szerves része lesz.

Garaczi László, a fentiek ismeretében, városi íróként bizonyosan jelentős mértékben gazdagítja majd Graz irodalmi életét.

Az ünnepélyes posztátvételi ceremóniáról a Librarius helyszíni tudósítást közöl, és természetesen folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat, rövid interjúkkal és beszámolókkal, milyen is egy városi író élete Grazban.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top