+ Fotó

Irodalmi ételek a valóságban

ételek

“Még azoknak is lesz egy elképzelése az adott műről, akik korábban soha nem olvasták. Tulajdonképpen ezzel az egyetlen megkomponált képpel ízelítőt kapnak a teljes könyvből, kialakul a fejükben egy benyomás.”

  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek
  • ételek

Hogy nézhetett ki pontosan Holdan Caulfield sajtos szendvicse? Milyen Marcel Proust kedvenc kagyló alakú teasüteménye, a madeleine, amit bárhol és bármikor képes volt tonna számra falni? Ehhez hasonló kérdések kattogtak Dinah Fried fejében, mikor hozzálátott a Fictitious Dishes című könyvéhez, melyben híres irodalmi alkotások kulináris részeit vizualizálta.

A szerző világéletében rengeteget olvasott, ám a könyv története helyett inkábba gasztronómiai részek ragadtak meg emlékezetében. A grafikusnak tanuló Fried egy egyetemi projekt részeként kezdte el megfőzni, majd lefotózni a remekművek fogásait, majd elkezdte publikálni azokat saját weboldalán. Az internet népe megveszett a képekért, ami arra sarkalta a művészt, hogy folytassa és a fotócsemegék végül egy teljes könyvvé álltak össze.

A felvételekkel a szerző célja nem az volt, hogy a konkrét fogásokat pontosan reprezentálja, sokkal inkább egy általános hangulatot akart megragadni, megmutatva az adott könyv esszenciáját.

Még azoknak is lesz egy elképzelése az adott műről, akik korábban soha nem olvasták. Tulajdonképpen ezzel az egyetlen megkomponált képpel ízelítőt kapnak a teljes könyvből, kialakul a fejükben egy benyomás.

A saját magát „majdnem vegetáriánusként” jellemző Fried nem pusztán lefotózta a fogásokat, hanem azokat saját maga készítette el. Egy olyan embernek, aki alig eszik húst és egyébként sem egy nagy konyhatündér, igazi kihívás volt disznókat darabolni és nonstop főzőcskézni.

A rekonstruált fogások alatt, további információkat olvashatunk a könyvről, a szerzőről vagy magáról a fogásról.

Jack Kerouac: Úton - ételek

Azonban menni kellett, nem lelkicézni. Így aztán kaptam a tarisznyámat, egy viszlátot odavetettem a köpőcsészéje mellett üldögélő szállodásnak, és lódultam enni. Megértem a fagylaltos almás lepényemet – ahogy mélyebbre hatoltam lowában, úgy nőtt a lepény, és úgy javult a fagylalt. (Jack Kerouac: Úton)

Ha el is megyek valahová, rendszerint sajtos szendvicset és tejeskávét eszem. Nem sok, de sok benne a vitamin. H. V. Caulfield, Holden Vitamin Caulfield. (J.D. Salinger: Zabhegyező)  - ételek

Ha el is megyek valahová, rendszerint sajtos szendvicset és tejeskávét eszem. Nem sok, de sok benne a vitamin. H. V. Caulfield, Holden Vitamin Caulfield. (J.D. Salinger: Zabhegyező)

Amikor egy téli napon, hogy hazatértem a városból, anyám látva, hogy didergek, ajánlotta, hogy szokásom ellenére igyak egy kevéske teát. Először nem akartam inni, de aztán, nem tudom, hogy miért, mégis meggondoltam magam. A tea mellé anyám egy kis madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. (Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában)

Amikor egy téli napon, hogy hazatértem a városból, anyám látva, hogy didergek, ajánlotta, hogy szokásom ellenére igyak egy kevéske teát. Először nem akartam inni, de aztán, nem tudom, hogy miért, mégis meggondoltam magam. A tea mellé anyám egy kis madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. (Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában)

"Lisbeth ragtapaszt hozott és lefedte a sebet egy nyomókötéssel. Azután kávét töltött, és a férfi felé nyújtott egy szendvicset.  – Nem vagyok éhes – mondta Mikael.  – Egyél! – parancsolta Lisbeth, és nagyot harapott az egyik sajtos kenyérből." (Stieg Larsson: A tetovált lány)

“Lisbeth ragtapaszt hozott és lefedte a sebet egy nyomókötéssel. Azután kávét töltött, és a férfi felé nyújtott egy szendvicset.
– Nem vagyok éhes – mondta Mikael.
– Egyél! – parancsolta Lisbeth, és nagyot harapott az egyik sajtos kenyérből.” (Stieg Larsson: A tetovált lány)

Igyál egy kis bort - kínálgatta őt nyájasan Április Bolondja. Alice keresgélt az asztalon, de nem talált mást, csak teát. (Lewis Carroll: Alice Csodaországban)

Igyál egy kis bort – kínálgatta őt nyájasan Április Bolondja. Alice keresgélt az asztalon, de nem talált mást, csak teát. (Lewis Carroll: Alice Csodaországban)

Volt ott félig romlott főzelék, vacsoráról maradt csontok, dermedt fehér mártással körülvéve, néhány szem mazsola és mandula, egy darab sajt, melyről Gregor két nappal azelőtt kijelentette, hogy élvezhetetlen; egy darab száraz kenyér, egy szelet vajas kenyér és egy szelet megsózott vajas kenyér. (Franz Kafka: Átváltozás)

Volt ott félig romlott főzelék, vacsoráról maradt csontok, dermedt fehér mártással körülvéve, néhány szem mazsola és mandula, egy darab sajt, melyről Gregor két nappal azelőtt kijelentette, hogy élvezhetetlen; egy darab száraz kenyér, egy szelet vajas kenyér és egy szelet megsózott vajas kenyér. (Franz Kafka: Átváltozás)

Büféasztalokon halomba rak¬ták a csillogó előételeket, fűszeres, felszeletelt sonkát, feldíszítve mintásan formált színes aszpikkal és külön¬féle salátákkal, az aranybarnára sült máj- és pulykapástétomokat. (F.Scott Fitzgerard: A nagy Gatsby)

Büféasztalokon halomba rak¬ták a csillogó előételeket, fűszeres, felszeletelt sonkát, feldíszítve mintásan formált színes aszpikkal és külön¬féle salátákkal, az aranybarnára sült máj- és pulykapástétomokat. (F.Scott Fitzgerard: A nagy Gatsby)

"Étvágyunkat megkétszerezte a fagyos utazás, a halászlé páratlanul pompás volt, hát nagy gyorsasággal bántunk el vele, kiváltképpen Kvikveg, aki kedvenc haleledelét látta maga előtt..." (Herman Merwille: Moby Dick)

“Étvágyunkat megkétszerezte a fagyos utazás, a halászlé páratlanul pompás volt, hát nagy gyorsasággal bántunk el vele, kiváltképpen Kvikveg, aki kedvenc haleledelét látta maga előtt…” (Herman Merwille: Moby Dick)

Aztán következett az avokádó és a ráksaláta. A nagyapám minden vasárnap csempészett nekem egy avokádót, melyet a táskájába rejtetett, hat piszkos ing és a vasárnapi képregény alá. (Sylvia Plath: Az üvegbura)

Aztán következett az avokádó és a ráksaláta. A nagyapám minden vasárnap csempészett nekem egy avokádót, melyet a táskájába rejtetett, hat piszkos ing és a vasárnapi képregény alá. (Sylvia Plath: Az üvegbura)

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top